Budapest, 2014. (37. évfolyam)
6. szám június
BUDAPEST a városlakók folyóirata Pro Cultura Urbis díj 2007 XXXVII. évfolyam, 6. szám megjelenik minden hónap 15-én Alapítva: 1945 I–III. évfolyam: 1945-1947 szerkesztô: Némethy Károly, Lestyán Sándor IV-XXVI. évfolyam, 1966-1988 szerkesztô: Mesterházi Lajos, Fekete Gyula, Vargha Balázs, Jávor Ottó, Szabó János Fôszerkesztô: Buza Péter Olvasószerkesztô: Saly Noémi Szerkesztôbizottság: Angelus Róbert, Buza Péter, Csontó Sándor, Deme Péter, Hidvégi Violetta, Kirschner Péter, Mezei Gábor, N. Kósa Judit (kultúra), Saly Noémi, Sándor P. Tibor (archív fotó), Sebestyén László (fotó), Török András (Simplicissimus Budapestje), Zeke Gyula A szerkesztés mûhelye a Nagy Budapest Törzsasztal A szerkesztôség levelezési címe: 1037 Budapest, Vörösvári út 119-121. E-mail: szerk@budapestfolyoirat.hu Web: http://www.budapestfolyoirat.hu Kiadja: Press Xpress Felelôs kiadó: Dávid Ferenc 1037 Budapest, Vörösvári út 119-121. Telefon: 577–6300, fax: 323–0103 Lapigazgató: Fabók Dávid Terjesztés: HÍRVILÁG Press Kft. Telefon és fax: 411-0491 hirvilag.press@hirvilagpress.com A folyóirat megjelenését az NKA támogatja Nyomdai munka: Pharma Press Kft. 1037 Budapest, Vörösvári út 119-121. telefon: 577-6300, fax: 323-0103 ISSN: 1785-590x Nyilvántartási szám: 2.2.4/237/2004 A borítón: Csak tiszta forrásból! (2. oldal) A hátsó borítón: Sínen a Sikló? (4. oldal) BUDAPEST 2014 június BUDAPEST felzárkózik Európához, városi közösségikerékpár-kölcsönzési rendszert vezet be. Ezt 2008-ban döntötte el a főváros. A rendszert létesítő Budapesti Közlekedési Központ adatai szerint a kicsivel több mint egymilliárd forintos beruházásból 900 milliót, tehát, az összeg kilencven százalékát az Európai Unió finanszírozza, ennyit adtak rá nekünk más országbeli adófizetők. A BKK legutóbb 2014 tavaszára ígérte, hogy működni fog a rendszer. Most, május végén – amikor még körülnézhettünk úgy, hogy amit látunk meg is írhassuk –, ott tartunk, hogy a (bel)városban már majd két hónapja ott állnak az állomások a bringákkal, – hiszen a nép a BUBI név mellett döntött, amiből a BI a bicikli – de használni még nem lehet őket. Egy gyors fejszámolás a továbbiak előtt megmutatja, hogy az 1100 felkínált biciklire darabonként majd’ 1 millió költség esik. Ötvenezerből ma egy jó városi gépet lehet venni, így akár 20 ezer drótszamárra is futná, ha nem lenne közbringa. A tanulmányok szerint évente 12 ezren vennék igénybe a BUBI-t! De lássuk, ha valaki nyeregbe pattanna, mit is kell tennie. Ha csak egy alkalomra választaná, el kell sétálnia a 76 állomás közül egy olyanhoz – a térkép szerint minden második ilyen –, ahol érintőképernyős az oszlop. Ott egynapos (24 órás), háromnapos, vagy heti jegyet válthat, úgy is, hogy akár csak egy fél órára kell a bringa. Bankkártya a kézben, megvesszük a jegyet ötszáz, ezer, illetve kétezer forintért, és tudomásul vesszük, hogy még 25 ezer forintot – biztosítékként – zárolnak a számlánkon. Tehát nincs ingyen bringázás egy percre se! A három- és a hétnapos jegy között csak annyi a különbség, hogy nem kell naponta végigcsinálni a jegyvásárlást. Ha mi külföldiek, alkalmi használók lennénk, biztos belevágnánk egy ilyen kalandba? De mi magyarok és nem csak budapestiek vagyunk, és nem is csak alkalmi használók. Regisztráljunk. Ez úgy történik, hogy a város három pontján (Belváros, Kelenföld, Keleti) személyesen megjelenünk a BKK ügyfélszolgálatán, és azonosításunk után bérletet veszünk: 18.600 forintért éveset vagy 12.500 forintért féléveset (mi minek a fele?). Az sem világos, hogy ha az éves BKV bérleteseknek van kedvezmény, kiemelten a diákoknak is, miért nem lehet a nyugdíjasokat, a 65 felettieket is bringára csábítani? Végül ha vettünk egy kártyát, már könnyedén elvehetjük a bringát a dokkolóról. Innen aztán már igazán egyszerű minden, csak bringázni kell. És figyelni az órát, mert ketyeg a harminc perc, ameddig nincs további költség, viszont ha a 31. percben sikerül csak visszatenni, ugrik az első ötszázas, tehát érdemes még 29 percig sportolni, városnézni. Mert nem lehet perc alapon elszámolni (500:30 = 16 Ft/perc alapon). Ülünk a BUBI-n, és tíz perc után beugrunk egy boltba, intézzük a csekkjeinket, mennénk tovább, és ez ugye már több mint 30 perc, tehát időtúllépés. Így lesz drágább a tarifa, mint a legdrágább autós parkolás, amit persze lehet perc alapon fizetni. Ám ha ügyesek vagyunk, a fél órán belül visszatett bringát 10 perces kivárás után ismét kivehetjük, és szabad a pálya újabb 29 percre. Nézzük meg az állomásokat. A legtöbb helyen feláldoztak néhány parkolóhelyet, és a forgalmi sáv mellett lehet kiügyeskedni vagy visszaparkolni a bringát, például a Nagykörúton, ha a nem félünk a pár centire zajló forgalomtól. Ott a széles járda, bódékkal, elfért volna ott is biztonságosan a dokkoló. Miért és éppen oda került a majd’ nyolcvan állomás, ahova, nem derül ki A rendszergazda Parking kft 2010-ben készült 150 oldalas tanulmánya (a BKK honlapján) három oldalban érinti általánosságban az elhelyezést. Azt írják, hogy a kerületek szava a döntő, mert az állomás, az utcabútor! A sajtószoba saját utolsó közleménye se túl friss, idén februári. A kommunikációra majd’ negyvenmilliót szántak. Most ott tartunk, hogy ha felhívjuk az egyetlen tárcsázható vezetékes telefont, a BKK központ géphangja nyolc menüpontot kínál, de a BUBI nincs köztük. Ha pedig elérjük a kezelőt, azonnal megtudjuk: fogalma sincs, mikortól közbringázhat Európában a legdrágábban BUDAPEST
