Budapest, 2014. (37. évfolyam)
5. szám május - Buza Péter: MAGÁNANZIKSZ - Öt fiamból négy katona!
a főügyész kegyelméből „csak” hat hónapot töltött börtönben, de sokra nem ment vele: pár héttel a szabadulása után, 1949 januárjában a Schützer S. és Fiait államosítják. Hogy mi volt a vétke? A város kifejezett kérésére háromezer liter repceolajat használt fel, ó borzalom! külön engedély nélkül, hogy Pécs katasztrofális ellátását rendbehozzák. És a szappant önköltségi áron adta át a városvezetésnek. A cég nevében a „Fiai” Pál t (az ő fia volt György) és Gyulá t jelenti. Felnőtt ként aktív vezetői Schützerék üzemeinek. Európában, Amerikában is megfordultak tanulmányaik során, első osztályú szakemberként vették át a parancsnoki posztot a gyarapodó számú gyáregységekben. Pál a boszniai telepet igazgatta, Gyula a pécsi anyavállalatot vette át, de egy ideig Pesten is működött, ahol Schützerék 1925-ben megvásárolták a Savoly Művek Rt. részvényeit. A Savoly Illatszer és Pipereszappangyár R. T. (így ejtették: Szavoli, holott valószínűleg ejtsd és írd Sávoly volna a korrekt, de az előbbi kétségtelenül jobban hangzik) 1912-13-tól a Lövölde tér 4. szám alatt (a pincét is beleértve négy szinten) működött. Igazgatását 1925-ben veszi át Pál és Gyula sógora, dr. Wessely Imre, Schützer Margit férje, aki a cementipart hagyja ott (állítólag kifejezetten az apósa kedvéért). Szépséges fordulat Az emlékező a családból, aki ragaszkodik az inkognitójához („kit érdekelne, kinek volna fontos a mi életünk?”), nem így tud ja. Arról mesél („apuka vette nekem meg a férjemnek ezt a lakást, amikor összeházasodtunk 1942-ben, akkor még azt hitte, polgár maradt és polgár marad a családunk, s telik erre is, pedig már csak egy év volt hátra a konszolidált életből, ráadásul nem is tetszett a szüleimnek a házasságom, a Tátrában, ahol a magyar telelők szépségkirálynőnek választottak, ismerkedett ösz sze a két család, anyámnak-apámnak nem voltak elég előkelőek, mintha legalábbis az angol királyfi szerelmére lettem volna csak méltó”), hogy a szüleit, Margitot és Im rét, tulajdonképpen Schützer Samu hozta össze. Mert kinézte magának a tanult, tehetséges, tudós szakembert, hogy majd ő lesz minden dolgának méltó folytatója. Fiaiban nem bízott. Schützer S. és Fiai a húszas évek közepétől fordulnak (részben) az illatszerek felé, addig szappanok, mosószerek, lakkok, kenőanyagok, festékek jelentik a fő profilt (a pécsi anyagyár mindvégig meg is marad az eredeti termékkörnél), de a harmincas évektől már a szépészeti termékcsoport kerül a középpontba. A Lövölde térről indulnak a reklámozott kereskedelem közönséghódító diadalútjára a fogkrémek, piperecikkek, körömlakkok és -csiszolók, parfümök, samponok, rúzsok stb. stb. stb. A cég 1942-ben – a sokadik „zsidótörvény” parancsára – közkereseti társasággá alakult, kétharmad részben „nemzsidó” tulajdonosokkal. Egy katolikus strómannal, bizonyos Kereső Pál lal (aki majd 1946 novemberében lép ki cégből), és a görögkatolikus Schützer Pálné Panykó Zsófiá val. A harmadik egyharmad tulajdonosa maradhatott Schützer Gyula. Az alapító, Samu, akit 1929-ben működésének ötvenedik évfordulóján köszöntöttek a magyar vegyészeti gyárosok országos egyesületének ünnepségén („A Schützer S. és Fiai cég nevében Wessely Imre, a Savoly Illatszergyár igazgatója köszönte meg lendületes szavakkal a céget ért megtiszteltetést”), 1931-ben halt meg. A családon belüli egyezkedés végeredményeként akkortól Schützer Gyula és dr. Wessely Imre jegyzi a vállalkozást. Kultur fogkrém Két évre rá, hogy véget értek az egész országot lázban tartó, Budapestet átépítő millenniumi ünnepségek, Temesvárott Schwartz Jakab is kilép a kereskedelem szürke zóná jából, színes árukra vált. Magát illatszerésznek nevezi, üzletet-laboratóriumot nyit, s magyar honfoglalás ide, Árpád dicsősége 5 BUDAPEST 2014 május „Kultur ember Kultur fogkrémet használ” A magyar gyártás büszkesége az uj Habzó, fehéritő és üditő hygenikus KULTUR fogkrém 1 nagy tubus ára 80 fillér (Hirdetés a Zalai Közlönyben – 1930) Schützer Samu és családja A Wesseli család
