Budapest, 2014. (37. évfolyam)
1. szám január - Bálint Imre: A Városliget jövője - Liget Budapest
Az oldalt szerkesztette a BUDAPESTI ÉPÍTÉSZ KAMARA 13 BUDAPEST 2014 január határokon túlnyúló vonzerőt kifejteni. A leggyakrabban elhangzó párhuzamok, a bécsi vagy a berlini „múzeumnegyedek” számbavétele mellett az előképet olyan fejlesztések jelentették, amelyben jelentős szerep jut a kikapcsolódást nyújtó, aktív használati lehetőséget kínáló zöldfelületnek. A kultúrával gazdagított, intenzív, de fenntartható parkhasználatra kiváló példa a chicagói Millennium Park, amely a történelmi Grant Park bővítéseként jött létre, és bár mérete a Városligetének épp tizede, körülbelül ugyanannyi, azaz évi négymillió főt fogad. Különleges párhuzam a winnipegi The Forks, amely a Városligethez hasonlóan a város történetébe erősen beágyazott helyszínen és épületek között, mégis, folyamatosan megújul és bővül – most épp az Emberi Jogok Múzeumának nemzetközi tervpályázattal megalapozott épületét fogadja be, a természeti környezetbe ágyazva. A helyszín kiválasztásakor a Baán László által felkért munkacsoport több szempontot vizsgált. Szemük előtt a Millenniumi Városközpont példája lebegett intő jelként, ahol a privát szektor és az állam közösen megvalósított barnamezős beruházása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és nem indította el a jó adottságokkal bíró környék fejlődését. Azóta ráadásul a globális gazdasági válság még inkább visszavetette a magánberuházói kedvet. Ahelyett tehát, hogy a tervezett komplexum egy barnamezős terület kétséges kimenetelű fejlesztésének első lépése legyen, az a döntés született, hogy egy jó adottságokkal és fejlett intézményrendszerrel bíró, de rehabilitációra szoruló helyszínt kell találni hozzá. A Városliget minden szempontból megfelelt az elvárásoknak – különös tekintettel a belőle az 1950-es évek elején kihasított egykori „Felvonulási térre”, a mai Ötvenhatosok terére. Az aszfaltozottmacskaköves területet hivatalosan ma is zöldterületként tartják számon, holott ingyenes – az autóforgalom alapján elsősorban P+R, másodsorban a környékbeliek által használt – parkolóként működik. A parkolási funkció nyilvánvalóan méltatlan a helyszínhez, megszüntetése pedig egybevágna azzal a gyalogos- és kerékpáros fókuszú városfejlesztési iránnyal, A Philaemon 2003 Kft. (Farsang Zsolt, Bolla Ákos, Berkeczi István, Molnár G. Levente, Bodnár Viktor) telepítési terve