Budapest, 2014. (37. évfolyam)
4. szám április - Somogyi Krisztina: A NÉGYES - Tektonikus szépségszemle
hogy az első szakasz néven március végén, április elején átadásra kerülő beruházás végül 450 milliárd forintba kerül. Az automata védőfalak elmaradását tartom a beruházás legnagyobb hiányosságának, túl azon, hogy a Virágpiacig való kiépítés is szükséges lett volna. Ha majd el tudunk tekinteni mindattól, ami ezt a beruházást kíséri, hogy kik, milyen szerződéseket kötöttek és a városnak ez mennyibe került, akkor Budapest ezzel a metróvonallal és ezekkel az állomásokkal el tud dicsekedni. Az esztétikai eredmény egyértelműen örömteli.” Ha színes, akkor a Móricz Az elkészült tíz állomás közül több kifejezetten erős építészeti karaktert mutat. Gelesz András Ybl-díjas építész a Keleti pályaudvar és a Móricz Zsigmond körtér állomásainak vezetőtervezőjeként két fontos közlekedési csomópont kialakításáért felelt. „Amikor 2004-ben Erő Zoltán meg keresett azzal, hogy vegyek részt a metró tervezésében, látta rajtam, hogy kissé vonakodom, mert korábban nem vettem még részt mélyépítési munkában. »Ne izgulj. Olyan ez, mint egy társasház, csak nincsen homlokzata« – mondta, és ez oldotta a feszültségemet. Azóta biztosan tudom, hogy ez nem így van. Megtapasztaltam mindkét állomás kapcsán, hogy van homlokzata, és az egész egyáltalán nem olyan, mint egy társasház. Építészek számára komoly kihívás, hogy szokatlanul hatalmas méretű szerkezetekkel kellett dolgozzunk. Példaként: a Móricz Zsigmond körtéri állomás alaplemeze három méter vastag vasbeton lemez, egy gerenda egy méter hatvan magas! Hogyan lehet ezekből a böhöm nagy méretekből nem nehézkes, hanem elegáns építészetet produkálni? – tette fel a kérdést Gelesz András, amikor a tervezési szemléletéről faggattam. – Az alapvető építésze ti elvünk az volt, hogy vállaltan kortalan, nem a naprakész divat szótárából építkező állomásokat alakítunk ki. Az állomásokat – remélhetőleg – sokáig használják majd. Egy elveiben, megjelenésében elavult, idejétmúlt belső világot nem tudtam volna elképzelni. A földalatti utazás önmagában is stressz, ezt nem szabad tovább fokozni a terek kialakításával. Jó, ha a nyugalom jegyében telik el az a pár perc, amit várakozással töltenek el az utasok. Ezért alkottunk szinte szakrális terekre emlékeztető belső világokat.” A Keleti pályaudvar végállomását oldalról természetes fény világítja be. Sorolhatnánk a nehézségeket, amelyekkel az építés során szembesültek a tervezők, de mindezek ellenére Gelesz mégis ezt az állomását szereti jobban: „A Keletihez ké pest a körtéri megálló jobban a föld alatt van, hiszen már közelítünk a Dunához, és az adottságok miatt kevésbé lakja be azt a teret a fény. A Keleti építészeti szempontból könnyedebb. Feljebb vagyunk a felszínhez, így karcsúbb szerkezetekkel tudtunk dolgozni. Az én szememben az egy kiforrottabb, elegánsabb állomás, noha nem annyira szí-13 BUDAPEST 2014 április Az oldalt szerkesztette a Budapesti Építész Kamara fotó: Holló Eszter fotó: Holló Eszter A Móricz Zsigmond körtéri megálló színes betonelemeiről ismerszik meg A Keleti pályaudvar (Gelesz és Lenzsér Kft.) Az építészeti szerkesztés tiszta logikája – a pályaudvar peronjának tengelyéből A körtéri megállót a Gelesz és Lenzsér Kft. tervezte
