Budapest, 2014. (37. évfolyam)
3. szám március - Kemény Mária: Mintha a házak maguk is sírnának
30 BUDAPEST 2014 március 2014 az Ybl bicentenárium, egyben a Magyar Építészet Éve. Az ünnep alkalmából a Holnap Kiadó szeretné bemutatni vállalkozását, Az építészet mesterei sorozatának 13 kötetét, amely a magyar építészet legjelesebb képviselőit mutatja be. Az olvasmányos stílusban, tudományos igénnyel készült munkák mind a szűkebb szakma, mind pedig a magyar építészeti kultúra iránt érdeklődő olvasók számára nyújtják méltó összefoglalását az egyes alkotók művészetének. Az albumok nagy gonddal válogatott dokumentumai áttekintést adnak az egyes építészek korának legfőbb stílusirányzatairól, a művészek életéről naplójegyzetek, levéltári források, visszaemlékezések, méltatások közlésével. A műjegyzékekben fölsorolt alkotások legjelentősebbjeinek részletes elemzése korabeli újságcikkekre és a legfrissebben megjelent tanulmányokra, továbbá a legújabb kutatásokra támaszkodik. Az építészet mesterei sorozat kötetei a következő művészeket mutatják be: Feszl Frigyes, Hauszmann Alajos, Hudec László, Komor Marcell és Jakab Dezső, Korb Flóris és Giergl Kálmán, Lajta Béla, Lechner Ödön, Medgyaszay István, Pollack Mihály, Steindl Imre, Toroczkai Wigand Ede, Ybl Miklós, Vágó József. Könyvem a 19. század második és a 20. század első felében Magyarországon élő zsidók mindennapi életének fizikai körülményeit − a külsejüket, lakóhelyüket és kenyérkereső tevékenységüket − mutatja be korabeli fényképek segítségével. (...) Mély meggyőződésem, hogy a magyar zsidóság többségének brutális elpusztítása − s velük együtt az általuk képviselt életmód eltűnése − nemcsak a zsidók tragédiája, hanem az egész magyar társadalomé. Amikor a könyvemben szereplő, a holokauszt idején meggyilkolt emberekre gondolok, persze gyászolom a hírességeket, de még inkább gyászolom a névtelen szabókat, cipészeket, falusi doktorokat s az olyan embereket, mint Henrik bácsi, anyám Léván élt vendéglős nagybátyja, a mesésen finom datolyatorta receptjének közlője. Az élet szegényebb nélkülük Magyarországon. (Körner András) Ára: 6990 Ft Az erzsébetvárosi önkormányzat kezdeményezésére és anyagi támogatásával az ÓVÁS! Egyesület és szellemi köre szívmelengetően szép könyvet írt a városrész zsidó hagyományairól. „A Belső-Erzsébetváros történelmi zsidó negyed, anélkül is, hogy történetileg így nevezték volna, és anélkül, hogy ez kisebbítené a hajdani pesti polgárok, román kereskedők, a ma az elhagyott lakásokban helyet kereső cigányok, ... az üres udvaron létesített vendégváró helyeket vidám nyáresti szórakozással ... megtöltő ifjúság nyüzsgő jelenlététnek értékét” – írja Komoróczy Géza Várostérkép héber betűkből című, történelmi távlatokat felvázoló bevezető tanulmányában. S ebben az egyetlen mondatban e városnegyed múltjának és jelenének szinte minden aspektusát felveti. Az Erzsébetváros körútig húzódó belső része a legarchaikusabb negyed ma Pesten. A régi Belvárosból a 19. század végi pusztító modernizálás után urbanisztikailag már nem érzékelhető töredékek maradtak csak ránk, míg ennek a városrésznek az utcáin szinte a levegővel együtt szívhatjuk be a múlt atmoszféráját, színét, szagát, sajátos melegségét, szomorúságát és szűkösségét is. Úgy tűnik, hogy ezt a hangulatot a zsidóság adta ennek a környéknek, pedig tudnunk kell, hogy mind az utcahálózat, mind az épületállomány nagy része korábban keletkezett, mint hogy a zsidó lakosság fokozatosan beköltözött ide. A klasszicista házakat a pesti polgárok építették és építtették. Ahogyan sugarasan haladt az urbanizálódás Pesten, ugyanúgy sugarasan terjedt, sűrűsödött a zsidó lakosság is, eleinte csak bérlőként, később, a 19. század második felétől már egyre inkább tulajdonosként, építtetőként és alkotó építészként, vállalkozó kivitelezőként. A kiindulási pont a legendás Orczy-ház, a Király utca és az Országút (ma Károly körút) sarkán. A könyv cikkei tömör, értelmes, érzelmes és lényegretörő összefoglalásai annak a tudásnak, amit történettudomány, szociológia, kultúrhistória, intézmény-, építészettörténet, urbanisztika és társadalomtörténet ennek a városnak, s benne a zsidóságnak elmúlt 250 évéről feltárt. A különböző cikkek tárgykörüknek megfelelően másmás időhorizonttal dolgoznak, s a bonyolult s hosszú KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ AZ ÉPÍTÉSZET MESTEREI – SOROZAT Sorozatszerkesztő: Gerle János Holnap Kiadó KÖRNER ANDRÁS: HOGYAN ÉLTEK? A MAGYAR ZSIDÓK HÉTKÖZNAPI ÉLETE 1867−1940 Corvina Kiadó Mintha a házak maguk is sírnának Erzsébetváros zsidó öröksége Kemény Mária
