Budapest, 2013. (36. évfolyam)
3. szám március - Daniss Győző: Kossuth-szivar, egyenruhák, kamatfizetés
A Pesti Hirlap 1848. március 16-i számában a négy szövegoldalon mindössze 19 sort kaptak az előző nap eseményei, de szokás szerint két oldalnyi hirdetést közölt. A „közhírré tétetik” típusú hivatalos közlemények mellett bő másfél oldalon kínáltak vetőmagot, eperfát, szivart, tűzifát, gyertyát, textil- és ruhaárut, cseh tükröt, házat, birtokot vízimalommal, bor- és fűszerárut, jeles férfiak arcképeit, zsinórokat, fehérneműt, nyári divatcikkeket, zsindelyt és szöget, Jáva-kávét, dísznövényt, részvényeket, biztosítást, sorsjegyet, valamint sok-sok könyvet, és megvételre kínálták a Király-fürdőt is. De ne csodálkozzunk a 19 soron és a hirdetésözönön! Amikor 15-én délután ezrek visszhangozták a Nemzeti dal refrénjét, a nyomdában már rég kiszedték a másnapi szám sok tucatnyi termék- és szolgáltatás-ajánlatát. Szintén „március 15. előtti” volt az Életképek szótárhirdetése (1848. március 19.). A később klasszikussá vált Czuczor–Fogarasi Fogarasi János a német–magyar és magyar–német zsebszótárt szerkesztett, mégpedig „legújabb helyesírás szerint ’s az újonnan alakitott vagy felélesztett szavakkal bővítve”. A kiadó és könyvárus Heckenast Gusztáv nem felejtette el meg említeni, hogy „nagyobb ’s olvashatóbb betükkel nyomva minden eddigi magyar– német zsebszótároknál”. A Magyar Gazda (1848. május 28.) olvasótábora érdeklődésének megfelelően szolgálta előfizetőit: „Kos-eladás. – Jövő pesti Medárdvásár alkalmával május 20-kától fogva június 5-kéig gróf Hunyady József úr juhnyájából különbféle gyapju-mineműségű hágókosok lesznek eladás végett a’ M. Gazd. Egyesület köztelkén (üllői uton) kiállitva.” „Egy hiteles férfiu – adta olvasói tud tára a Pesti Hirlap (1848. május 28.) – az annyira alkalmatlan és undorodást okozó fekete (ugynevezett sváb)-bogaraknak egyes lakok- vagy egész épületekből rövid idő alatti kiirtására, igen jutányos dijért minden előrefizetés nélkül, ajánlkozik. Lakása Pesten ujpiaczon, Marokkai-ház, 2. em. 4. sz. a., hol a jóillatu poloska-irtó-szer is kapható.” Kossuth július 11.-i híres beszédéről – an nak nyomán ajánlottak meg a képviselők kétszázezer katonát és 42 millió forintot – több lap is megemlékezett. Természetszerűleg Kossuth Hirlapja is (1848. július 13.) – hogy aztán az utolsó oldalon fiatal és jól betanított budai kocsilovak eladásáról szóljon, meg egy, a valóságot alighanem jócskán megszépítő ajánlatról: „Mestersé ges fogak a természet után minden fájdalom nélkül a legujabb és legkönnyebb mód szerint, egyenként és egész fogharapásokban betétetnek – Ifj. Löffler fogorvos – lakik a nagy vásárpiaczon, Mocsonyi-féle ház 1-ső emeletében.” Három nappal később ugyanebben a lapban kicsit fellengzősen „árulta magát” egy külföldet megjárt szabómester – eközben jó érzékkel felfigyelt az egyenruha-kereslet várható megélénkülésére: „Minekutána 6 évig Párisban s 3 évig Londonban ő fensége Albert herczeg udvari szabója czim alatt saját műhelyem vala, ujabb időkben Pesten, hazám fővárosában telepedtem le: a t. cz. Közönségnek illő tisztelettel jelenteni bátorkodom, hogy előbbi, a bálványutczában »London városhoz« volt műhelyemet most a nagyhidutczába »az angol királynéhoz« czímzett fogadó egyik boltjába tevém át, s magamat kegyes látogatásnak ajánlván, jót állok mindenféle legújabb angol és franczia divat szerint készített férfiruhák, ugymint mindennemű magyar dísznemzetőri és katonai egyenruha legszebb és legjobb kiállításáért. – Klein Vilmos szabó, nagyhidutczában, az angol királynéhoz.” A Kossuth nevében, személyében rejlő lehetőséget is gyorsan kihasználták a hirdetők. A Budapesti Hiradó (1848. április 16.) a politikusnak egy Barabás Miklós raj za után készített „finom atzél metszésű” , Pozsonyban és Pesten 40 krajcárért árult arcképére hívta fel a figyelmet. E korai kínálatra kesernyésen rímel egy másik, a szabadságharc leverése előtti utolsó napokban. Akkor, amikor a Pesti Hirlap 1849. július 8-án az első oldalán azt feszegette, hogy a kormány vajon miért menekült el ismét a fővárosból, Edelmann Károly – nem tudhat juk, bizakodásból-e, vagy szabadulni akart nemsokára vélhetően eladhatatlanná váló Kossuth-szivar, egyenruhák, kamatfizetés Hirdetések a forradalom és a szabadságharc hónapjaiban Daniss Győző Ha 1848-49-re emlékezünk, jobbára az országgyűlésben és a harctereken történtekről esik szó. Pedig az országlakók nagyobbik felének nem csak hogy nem volt a kezében fegyver: egyáltalán nem vett részt az eseményekben. Vetett-aratott, gyereket nevelt, csizmát fejelt, újságot írt. És persze, ha annak ideje volt – ugyanúgy, mint bármelyik politikus vagy seregbeli – evett, ivott, mosakodott, megölelte a párját. A dicsőséges történések idején, az időnkénti vészfellegek árnyékában nagyon sok helyütt – a többségében németek lakta Budán és Pesten is – éppen úgy sorjáztak a napok, mint ha nem is lettek volna „történelmiek az idők”. 4 BUDAPEST 2013 március Ha később keserűvíz viselhette Ferencz József nevét, miért ne díszeleghetett volna politikusnév negyvennyolcas dohányárukon? Pesti Hirlap (1848. augusztus 1.)
