Budapest, 2013. (36. évfolyam)
11. szám november - Zappe László: Azonosíthatatlan lények, kusza csodák
32 BUDAPEST 2013 november TISZTELT OLVASÓNK! Támogassa, FIZESSE ELŐ lapunkat 2014-re is! A XXXVII. évfolyam 12 számának előfizetési ára változatlanul 5000 forint. Egyszerű lehetőséget kínálunk ehhez olvasóinknak a két példányban mellékelt postai utalvánnyal (amelyekből az egyikkel a Budapest iránt érdeklődő barátjuknak, ismerősüknek, hozzátartozójuknak rendelhetik meg a lapot). Fizessen elő lapunkra az alábbi lehetőségek egyikén: • Honlapunkon keresztül (http:// www.budapestfolyoirat.hu/), vagy az onnan letölthető megrendelőlappal, • Postai utalvánnyal, • Banki átutalással, • Személyesen a kiadóban. Az előfizetés éves díja 5000 Ft, amely a postaköltséget is tartalmazza. Ha banki átutalással akar fizetni: Összeg: 5000 Ft Cím: Press XPress Kiadó Számlaszám: 1080 0021 - 4000 0001 - 8200 5002 (CitiBank) Közlemény: Budapest c. lap, valamint a név és postacím, ahová a lapot kéri Megvásárolható és előfizethető: • Kiadónkban (Budapest, III., Vörösvári út 119-121.) munkanapokon 9-16 óra között (itt megvásárolhatóak az egyes korábbi lapszámok is 500 forintos áron, amíg a készlet tart), • az Írók Könyvesboltjában (Budapest, VI., Andrássy út 45.) • a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest, V., Petőfi Sándor utca 5.), • a Budapest Antikváriumban (Budapest, IX., Üllői út 11-13.) • a Litea Könyvesbolt és teázóban (Budapest, I., Hess András tér 4.) Tudják önök, hogy néz ki egy vízilulu vagy egy vascsontú vérmumus? Vagy hogy miről ismerni fel Kiszőce Bubust? Be kell valljam, én még iglicet sem láttam, de hát a címszereplőt csak felismeri az ember, talán még az is, aki nem tudja róla eleve, hogy valami boszorkányféle. Meg aztán Pelsőczy Réká t is lehet ismerni a Katonából. A Katona József Színház és a Budapest Bábszínház közös, felnőtteknek szóló produkciójával az a legnagyobb baj, hogy a maga tündéri-elvarázsolt módján is követhetetlen. Caryl Churchill darabját, Az iglicet Tengely Gábor ifjú rendezőnek sikerült úgy színpadra tennie a Bábszínház Játszótérnek nevezett, negyedik emeleti termében, hogy a mesevilág figurái – akik a valóságos emberek között, körül, mellett léteznek, közlekednek, életükbe beavatkoznak –, nagyrészt azonosíthatatlanok. Tihanyi Ildikó jelmezei, maszkjai és bábjai még a felismerhető alakokat is félreérthetővé teszik. Ha a színen egy hatalmas, vicsorgó mesebeli farkast vélek látni, olykor világító vörös szemmel, akkor a színlapon fekete kutyát olvasok, ha Pallai Mara Marylin Monroe jelmezét viseli, a szereposztás csak amerikai nőt említ. Hogy Karádi Borbála mikor Marie és mikor Szurtos Panna, azt sejtelmem sincs, miből lehetne megtudni. Hannus Zoltán legalább nyilván akkor Marmelák, amikor nem hajléktalan. Bár így sem tudom meg, ki vagy micsoda a Marmelák. A fél lócsontváz megfelelőjét viszont, amelyet időnként Ács Norbert hurcol maga után és igen ügyesen mozgat, a színlapon nem találom, hacsak nem ő a vízilulu. Cziegler Balázs díszlete mindezt egy lejtős forgóra helyezett építési csőállványzattal veszi körül, amelyet az eddig emlegetett rejtélyes mesealakok nemigen tudnak sem kihasználni, sem értelemmel megtölteni. Baloldalt még egy akváriumban látható a Tower, amelyet vízcsapból vízkerékre csorgó árvíz önt el az előadás végén. Már az is csoda, hogy az emberi világban az iglic hathatós közreműködésével történő események nagyjából azért kihüvelyezhetők. Felismerhető – nemcsak a pocakjáról, de a szövegből is –, hogy Pálos Hanna egy várandós kismamát játszik, akihez buzgón törlesz kedik a boszorkány, meg az is, hogy Borbély Alexandra viszont egy olyan nőt, aki nemrég megölte csecsemőjét. Valószínűleg valami kórházfélében vannak, és az is feltűnő, hogy közöttük téblábol fizikailag és érzelmileg is egy öregasszony, akit Blasek Györgyi alakít. Ő néha más, nem pontosan azonosítható szerepekben is felbukkan. A nagy kavarodásban egy hallásra-látásra nemigen világlik ki, mit is akar tőlük a határozottnak, sőt erőszakosnak mutatkozó, néha csodákat tevő bűvésznő. Szétválasztja, összehozza, egymásnak ugrasztja őket. De az is lehet, hogy ezek az események sokszor éppen az akarata ellenére történnek. Lehet, hogy kísérletezik, próbálkozik, és előfordul, hogy éppen az ellenkezőjét éri el, mint amit szeretne. De az is lehet, sőt nagyon valószínű: a rendező feledkezett bele a maga teremtette rendetlenségbe annyira, hogy közben elveszett az esély arra, hogy eligazodjék a történetben, vagy legalábbis, hogy a nézőt eligazítsa benne. Mintha mindenki a gyermekét váró, majd szorgalmasan nevelgető Lily szeretetére ácsingózna, attól remélve valami megváltásfélét, köztük természetesen egy csetlő-botló férfi is, akit a máskor a lóvéggel közlekedő Ács Norbert játszik. Lily viszont felettébb tanácstalan ebben a helyzetben, ami nagyon jól illik a flegmán érzelmes, fanyar naivát adó Pálos Hannához. Az utálatosan utálkozva, olykor közönyt mímelve szenvedő gyerekgyilkos anya szerepe testhez áll Borbély Alexandrának. Tóth Anita bravúrosan változik csecsemővé, és Spiegl Anna is jó két kislányszerepében, bár csak az egyikről derül ki, mit is keres a történetben, de erről nyilván nem ő tehet. Ebben a csodákkal terhelt színházi estében az igazi csoda Hamvai Kornél fordítása, a nyelv, amellyel megteremti a logikusan logikátlan mesevilágot, ahogyan rendet tart a kifacsart szavak és szókapcsolatok áradatában, ahogyan fantasztikus asszociációs teret hoz létre az eltekert mondatok tényleges értelme köré. És csodálatos, ahogyan Pelsőczy Réka szövegmondása közvetíteni képes az indázó szófonadékban rejlő értelmet. A mesei értelem azonban elvész a mesevilágot megidézni képtelen látványvilág rendetlenségében és rideg csúfságában. ● AZONOSÍTHATATLAN LÉNYEK, KUSZA CSODÁK Zappe László
