Budapest, 2013. (36. évfolyam)
10. szám október - Szántó András: A világbodega Pesten
A magyar nyelv értelmező szótára szerint a „spanyol eredetű Bodega – borozó, falatozó, italmérés, talponálló őrbódé, kalyiba”. Fazekasék könyve (Timár György – Fazekas István: Szleng-szószedet) szerint: „Jasszok, zsarók, cafkavágók tanyája. Bodega – rossz hírű kocsma, harmadrangú bolt; Spanyol – német”. Egy másik forrásunk Krúdy műveinek kiapadhatatlan szótára. Bodega címmel 1917-ben újságcikket is írt, ebben szinte kötőszóként használta a kifejezést, és stílusához híven romantikus, kellemes helynek titulálta, például: „...olykor az úgy nevezett bodegákat is felkereste a férfinép, ahol fehér kötényes, kívánatos fehérszemélyek mosollyal fogadták a vendégeket, és a hátulsó kis szobába tessékelték. Hívták az ilyen helyet ízelítőnek is, falatozónak is; a mostani fővárosi büfék szomorú, szegényes maradékai a régi dús bodegának.” (Ha az ő „mostani” büféi ilyen lehangolóak a bodegákhoz képest, mit szólna a mai kínálathoz – mosolyban és ételekben egyaránt?!) Krúdytól Adyig Krúdy Gyula (szerintem) legjobb regényé ben, a Boldogult úrfikoromban címűben a vendéglős egy legendás szepesi bodegástól, Faykis úrtól tanulta meg a mesterséget, és hihetetlen szép emlékeket hozott magával a Felvidékről. A regényben a jó vendéglősi tetteit – amit a vendégei oly nagyra értékeltek – minden részletében a bodegás példákkal indokolta. Biztos azonban, hogy minden Bodega szó (és vendéglátási fogalom) jelentése-értelmezése helyénvaló, mert akkori, vagy olyan mértékű információn alapszik, melyhez az emberek éppen hozzáfértek. Ady életének kutatói például a nagyváradi éveknél sokszor beszámolnak bodega-látogatásairól, ahonnan elég kapatosan került elő a mester: a szó a nagyon rossz kocsma szinonimája lett. A költőről egy kortárs tollából is előkerült a bodega-kaland: Benda Gyuláné Imrik Margit Egy váradi úrilány címmel publikált emlékezéskötete szerint „Ne gyedik elemiben történt, hogy az egyik osztálytársnőm sírva jött be az iskolába. Megkérdeztük tőle, miért sír. Alig tudta elmondani, hogy halott embert látott a Körös-parton, az árokban. Egy másik gyerek ezzel vigasztalta: »Ugyan, eredj már, az csak a részeges költő. Mert amikor a Körös-parti bodegát bezárják, őt onnan mindig kidobják, akkor lefekszik az árokba, és ott alszik. Olyan részeg, hogy hazamenni se tud.« Ezt az emlékemet nem szívesen mesélem el, mert rossz fényt vet Adyra, aki végül mégis nagy költő lett, hiába, hogy semmire se becsülték akkoriban Nagyváradon.” Még egy másik, színházi világbeli „bodega” is előkerül a kultúrhistóriából: a bádoggal fedett, fából épült színházat is így titulálták. Például a városligeti színkör elődjét, Feld Zsigmond kisszínházát is bodegaként emlegették a kortársak, egyébként szintén Krúdy szerint. A kettősséget jellemzi, hogy „bodega” kiírás vagy „részleg” egy kaszinóban vagy étteremben nem minőségi különbséget jelentett, hanem például azt, hogy az egész éjszakás kaszinó-szórakozások mellett volt egy egyszerűbb (és olcsóbb) kiszolgálási mód, lényegében egy büfé is az intézményben. Néhány tulajdonosnak ugyanis már száz éve is eszébe jutott, hogy a felsőbb réteg mellett jó lenne, ha az egyszerűbb polgárok is nála hagynák a pénzüket... Ez a mai napig is működik Bécstől Londonig és Nizzától Belgiumig – sok elegáns étterem is viseli a Bodega (fő- vagy kiegészítő) nevet. Belga ötlet spanyol mintára Mind e közben a spanyolok tényleg hihetetlenül büszkék egyik felfedezőjükre, a Limában született Juan Francisco de la Bodega y Quadra (1744–1794) haditen gerészeti kapitányra, aki többek között Alaszka feltárásában is jeleskedett. Róla kapta nevét a Bodega Bay, egy csodálatos és népszerű öböl SanFranciscótól északra. És szögezzük le: a spanyol és portugál borászatokban a borospincéket, a hordók és palackok tároló helyét A világbodega Pesten Szántó András Kereskedelmünk, vendéglátásunk modern gyakorlatában egymást érik a hírek egy-egy világ- vagy kontinentális hálózat új és legújabb egységének megnyitásáról. Közös vonása ezeknek az üzleteknek, hogy a magyarokat meghódítani törekvő világcégek szinte mindig a fővárost célozzák meg az ajánlattal. Nem volt ez másként száztizenöt évvel ezelőtt sem. Amikor az azóta sokféle hírbe keveredett Bodega meghonosodott Budapesten. A maga műfajában ez volt az első sikeres kontinentális kísérlet a mi égtájainkon. 13 BUDAPEST 2013 október A Bodega cég színes reklámja (litográfia, 1890) A cég Budapesti üzletének reklámja (litografált képeslap, 1897)
