Budapest, 2013. (36. évfolyam)
9. szám szeptember - Szántó András: NYÁRI KULINÁRIA - Vendéglő a Rózsakerthez
A tisztes polgári vendéglő – a mai klinikák tájékán – a nagyobb bérházépítések után hanyatlani kezdett, hiszen az istállókat is lebontották, és a kocsisok kijjebb, Erzsébeten és Soroksáron találtak új éjszakai szállásokat. A „mesterek” – főként hentesmesterek – utcájában számos vendéglő volt, a kisebb kocsmákat kivéve mind kerthelyiséggel is rendelkezett. Valódi családias hangulatot találhattak a vendégek például Csuti Zoltán előkertjében, mivel tényleg az egész család kivette részét a munkából. Az 1910-es években még az „utolsó nagyház” adott otthont Csutiéknak, de mire a Mester utca kiépült, ők is kinőtték a helyiséget. A sörös Kőbánya A kőbányai jellegzetességek közül gasztronómiai értelemben kiemelkedik az Óhegy-Újhegy vidéki barlangrendszer. A vállalkozók nagyon korán felismerték, hogy a tiszta víz és az érlelési, tárolási lehetőségek elsősorban sörgyártásra teszik alkalmassá a területet. A Dreher birodalom mellett sokan mások is megteremtették itt üzemeiket – természetesen először német mintára és német gépekkel. A kőbányai sör hamarosan országos (majd „szomszéd-országos”) hírű lett, és a gyártók megnyitották vendéglőiket is, hogy az emberek egy vasárnapi kiránduláson a legfrissebb csapolást élvezhessék. A leghíresebb kertvendéglő a századfordulón a Kőbányai régi sörház volt, ahol – a képen látható pincérek kifogástalan megjelenése alapján – a vendégek teljesen belvárosi kiszolgálásban részesültek. Az ilyen kirándulások akkoriban komoly reklámértékkel is bírtak, hiszen a kitűnő ételek és friss sörök után biztos volt, hogy a családok (és ajánlásukra ismerőseik) ezután Dreher sört vásároltak otthonra is. Természetesen Kőbányán is volt halászkert (például a belső Jászberényi útit egy ideig a Sipos család vezette). Az igazi vonzerőt azonban a jobban megközelíthető Shverteczky sörkert jelentette. A Városligethez hasonló nagy népkert álma 1896 körül született, és hamarosan megindultak a fejlesztések is, hogy a nagyerdőből igazi Népligetet varázsoljanak. Egyik első és legnagyobbá vált kerthelyisége volt a Népli geti Nagy Vendéglő (más néve Népligeti Sörcsarnok) kastélyszerű épülete, amely építésekor, 1895-ben a városrész legnagyobbja volt, egyszerre négyszázan ebédelhettek itt. Első bérlője Heinzel Mihály , majd 1900-tól Shverteczky Gáspár volt, 1909-től Róna Gyula irányította. ● A képek forrása a szerző gyűjteménye 20 BUDAPEST 2013 szeptember Shverteczky vendéglője a Népligetben (képes levelezőlap 1910 körül) Csuti Zoltán vendéglője (képeslap, 1915) Régi sörház kerti részlete (képes levelezőlap 1910)
