Budapest, 2013. (36. évfolyam)

9. szám szeptember - Buza Péter: Időutazás a Kapucinus utcában

tes, olasz? csengésű neve), később egy halászmester, aztán egy másik, majd Joseph Fajtha, a kovács, míg az 1880-as években meg nem veszi az ingatlant az államosításig kitartó újabb család, Strausz

ék. Strausz Ferenc mészáros volt – mint a ház építője –, s egy darabig bérelte Fajtha házának az egyik lakrészét: 1873-ban még csak lakja, de nem bírja az épületet. Mert persze a Kapucinus és Pala utca sarkán álló, egyes (mostanra díszletfallá csonkult) traktusaival a Fő utca 22. számú telekre is beépült komplexum nagy udvarával, két utcára nyíló bejárataival sok bérlőt is kiszolgált otthonnal, műhellyel, üzlethelyiséggel, éspedig már sokkal korábban, mint hogy Strauszék megszerezték volna. Nem tudjuk egészen pontosan, mikortól meddig működött az épületben például az a kocsma, amelynek cégérét – két török fejet és a borkínálatot felirattal hirdető vésett kőtáblát – a 18. század végéről valónak határozza meg a művészettörténet (a három töredékes kőemléket a BTM Kiscelli Múzeuma őrzi), de az bizonyos, hogy sokáig üzemelhetett itt, valószínűleg a boltíves pincét elfoglaló bérleményként, nagyobb reklámot csinálva a háznak, mint tulajdonosának ipara (ha ugyan nem ő volt a gazdája ennek is). Azt viszont egészen pontosan, évszámra tudjuk, hogy Stefan Kern

rézöntőmester 1821-ben költözött be az udvart kísérő épületek valamelyikébe – műhelyként használva azt –, és akkortól az 1860-as évekig itt is lakott. Fia, Johann

építhette a Kapucinus utca túl

oldalán az 1880-as években azt a másik házat, amit attól fogva a sajátjuknak mondhattak, s ahol a műhely tovább működött, előbb Kern János, majd fia, Emil

jóvoltából. Róla még az 1928. évi budapesti címtár is úgy emlékezik meg, mint ércöntő mesterről. Ha ezeket az évszámokat összeigazítjuk, kiolvasható belőlük: a Víziváros egyik állócsillagként ragyogó vállalkozása volt a Kernéké, akiknek jó hírét a magyar ipar millenniumi albuma is tisztelettel emlegeti, arról nem is beszélve, hogy a dinasztiaalapító kis remekét, a szfinxet formázó rézkilincset mind a mai napig tapogatják, simogatják, ha ajtót nyitnak maguknak a Toldy Gimnázium tanárai és növendékei (egész pontosan vagy tíz évvel ezelőttig tehették, amikor is ellopták, de a mai hű másolata annak, amit a mester 1859-ben öntött).

Az épület – elemzi a ház adottságait és jelentőségét tanulmányában Farbaky Péter

– a Víziváros történeti folytonosságát reprezentálja a középkortól a visszafoglalás utáni újjáépítésen át a legújabb kori átépítésekig. A Pala utcai szárny őrzi a középkori részleteleket. A pincék ilyenek, a vakolatnyomok a nyugati falsarkon, a keleti oromfal festett kváderezése, dongaboltozatos az egykori konyhahelyiség is. Jelentősek a Kapucinus utcai kapu megmaradt részei (a klasszicista kapuszárnyakat jó egy évtizede „modernre” cserélték) – ezek a barokk átépítési periódus nyomait őrzik. Az udvari homlokzatok az eredetihez visszalépő rekonstrukciót kívánnának. A Kapucinus utcai falazat – most kerítés, valaha az itt húzódó épületszárny nyugati homlokzata volt – kézmagasságig középkori kőelemekből épült, ahogy a Pala utcai oldalon is előtűnnek az erre az építési periódusra utaló kövek. Különleges, hangulatában is egyedi az épületet lezáró nyugati oromfal, a ház talán legszembetűnőbb részlete, a régi, sok száz éves ízlés patinás megtestesülése. ●

10

BUDAPEST

2013 szeptember

A Két törökhöz címzett kocsma befogadó épülete rekonstrukciójának generáltervezője a Magyar Nemzeti Múzeum−Örökségvédelmi Központ, építész: Garaguly Kinga, Hild-Csorba Bernadett, építész munkatárs: dr. Lukács Zsófia, Ráthné Tóth Ibolya, Juhász Emőke, statika: dr. Vándor András, Szarka Gergő, gépészet: Deákné Dohar Anna, elektromos tervező: Károlyi Nóra, nedvességvédelem: dr. Kakasy László, geodézia: Szökrön Péter, kertépítészet: Remeczki Rita, tudományos dokumentáció: Farbaky Péter, Hild-Ybl Alapítvány, épületkutatás: Jankovics Norbert, Simon Anna, Kupovics Renáta, restaurátori kutatás: Selmeczi Anna, Velledits Lajos, régészet: Benda Judit/BTM, lebonyolító: Márkus István, Budavári Önkormányzat, kivitelező: 3R Kft., főrestaurátor: Fodor Edina, kőrestaurátor: Karácsony Zsolt, Csányi Szabolcs, farestaurátor: Jeney Zoltán, műemléki felügyelő: dr. Janotti Judit.

fotó: Fűrjes Viktória