Budapest, 2013. (36. évfolyam)
8. szám augusztus - Perczel Olivér: A Mutatványos-telep, avagy a Vurstli születése
hozzá inkább a nép szegényebb rétegei jártak. Miután a betérők végignézték a hosszú, mégis szórakoztató, időnként 40 számból is álló cirkuszi előadást, a másik oldalon, rögtön a Néparéna mellett, a Városi vendéglőt találták. Emellett egy kis átkötő utcán át kiérhettek a Hermina útra, ahol a társas-kocsi állomáson befejezhették az élményekkel telt, de már kissé fárasztó napot. A kis utcácska másik sarkán, a 23. parcellán a legérdekesebb attrakció: a barlangvasút fogadta a látogatókat. Tulajdonosa Meinhart Court Frigyes , akinek olyannyira sokat jövedelmezett az üzlet, hogy egy év múlva már bővítésbe fogott. 1910-ben átvette Friedmann Adolf (ő működtette korábban az Ős-Budavárát is) Amerikai park nevű mulatóját, és újabb két játék engedélyéért folyamodott a Tanácshoz. Ezek a „Csodakerék ” és a „Tobogán ” elnevezést nyerték, és hamar népszerűvé váltak. A Hermina út túlsó oldalán található Amerikai Park helyén működő játékok sikerei indokolták az újabb bővítést, és az átnevezés sem váratott sokáig. Így alakult ki az Angol Park, amely a most bezáruló Vidám Park közvetlen elődjének tekinthető, ez azonban már egy következő cikkünk témája lehet. Plasztikontól a céllövöldéig Térjünk most vissza a Mutatványos-telepre, ott is Meinhardt barlangvasútja mellé, ahol a szintén neves Fényes famí lia működött. Özv. Fényes Mártonné is régtől fogva részt vett a ligeti szórakoztatásban, néhai férje hozta létre a plasztikont még 1896-ban. Viaszbábok képében mutatták be az alvó fakírt, kannibálokat és mindenféle torzszülötteket. Az özvegy sikeresen vitte tovább a családi vállalkozást, itt az új állandó helyen is engedélyeztette a „viasz-báb-muzeum ”-ot, már működő „mozgófénykép ” üzlete mellett. Visszafelé bandukolva az Állatkerti út felé még ki lehetett próbálni Pölt Károly céllövöldéjét, mielőtt a sarkon található Klupáti-féle körhintára felült volna az akkori ember. Szemben állt Galó György Műszínköre, amely itt már régi épületnek számított. Ez a fából ácsolt, csak a nyári szezonban működő színház igen nagy népszerűségnek örvendett, mivel előadásai minden népréteg számára közérthetőek voltak. Az út innenső oldalán maradva, megcélozva az Állatkert előtti villamosmegállót, még betérhettek egy kávéra, és itt is volt még egy fényképészműhely. Érdekes az 5. parcella esete, azt ugyanis megbontották, két üzlet osztozott rajta. Itt kapott működési területet Hincz Károly bábszínháza, és mellette a Láng Ferenc-féle „ ponny körkocsiká zó üzlet” is. Ebből az irányból haladva a Mutatványos-telep utolsó attrakciójához ért a látogató, ami Peckovitsné céllövöl déjét jelentette. Egyes források szerint a lövölde-tulajdonosnő, lánykori nevén Wanzer Annus korábban virágáruslány ként dolgozott, és szépségéről városszerte beszéltek. Vagyont mégsem gyűjtött, Kellér Andor szerint temetési költségét a mutatványosok adták össze. Útba ejthetünk még néhány boltot, amelyek itt kínálták portékáikat (dohány, szatócs, cukrász), mielőtt utunk végén felszállunk a Ferenc József Földalatti Vasút kocsijára. A Vurstli hanyatlása Láthattuk miként alakította ki a főváros saját szórakoztató parkját, a Mutatványostelepet 1908-ban. A szórakozni vágyó lakosság megtalálhatta itt a kikapcsolódásra, időtöltésre szolgáló akkori eszközök széles tárházát: volt itt két mozi, két cirkusz, két kör- és egy hajóhinta, két céllövölde, egy bábszínház és a Műszínkör, ezeken kívül a Körkép és a barlangvasút, fényképész és a Plasztikon. Valamint boltok sora: négy kávézó, három szatócs-, két cukrász- és két dohánybolt is. Szomorú, de tény, hogy néhány év múlva a Vurstli már hanyatlásnak indult. A fentebb említett Angol Park új játékaival, különlegesebb mulatóhelyeivel elcsábította az igényesebb, fizetőképes közönséget. A sajtó szerint csak a legszegényebb réteg maradt a Vurstliban, akik nem tudták az állatkerti és az Angol Parkba szóló belépőket megfizetni. A szegény cselédek, a katonák, az egyszerű iparosok szórakozási igényeit mégis kielégítette a Vurstli, sok hányattatás után is, egészen az államosításig. ● A képek forrása: Budapest Főváros Levéltára 26 BUDAPEST 2013 augusztus Városligeti részlet Kávéház terve a 20. parcellára
