Budapest, 2013. (36. évfolyam)
7. szám július - Török András: Watzatka Ágnes: Budapesti séták Liszt Ferenccel
31 2013 július BUDAPEST KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ túlzásai szerint „ezrek” (valójában nyilván százak) figyelik lélegzetvisszafojtva, átér-e, és amikor látják, hogy igen, örömrivalgásban törnek ki. A harmadik sétán Budavár, Krisztinaváros, Víziváros Liszt vonatkozású történeteit kapjuk meg, bejáratosak leszünk legjobb barátainak, Augusz Antal nak, Karátsonyi Gui dónak és (a jobb karját egy gyerekkori vadászbalesetben elvesztő) Zichy Gézá nak otthonába, sőt a Sándor-palotába is, mert Andrássy Gyula miniszterelnök korában itt látta ven dégül Lisztet. (A szerző, aki szemlátomást nem bír ellenállni a tényeknek, megjegyzi, hogy a második világháború végéig itt összesen 19 miniszterelnök élt és dolgozott.) A negyedik fejezet a Józsefvárosba, a Ferencvárosba és a Belváros déli részébe kalauzol minket. Itt a Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Színház, sőt a Mária Valéria laktanya áll a középpontban. Nem fogják elhinni: az utóbbi épületben azért járt a mester többször is 1870-ben és 71-ben, mert az ott állomásozó 32. gyalogezrednek kitűnő zenekara volt, és ők többször is előadtak Liszt-műveket, főleg indulókat. Liszt nem volt rest egy-egy próbára is elmenni. (Bár nem tartozik szorosan a tárgyhoz, a szerző tudatja, hogy az antifasiszta Kilián György foglalkozása lakatos volt...) Megtudjuk, hogy a Pest-Budai Hangászegylet énekiskolája 1851-től a Hangászegyleti Zenede, 1867-től már Nemzeti Zenede nevet vette fel. A Terézváros témájú utolsó fejezet bőven kínál zenei csemegéket. Elég csak a régi és az új Zeneakadémiára, az Operára gondolni. Utóbbi megnyitása nem ment könnyen. Bár kilenc évig épült, Erkel mégse lett kész a megnyitóra István király című operájával (nagy blamázs lehetett!), ráadásul Podmaniczky Frigyes intendáns visszariadt attól, hogy az erre az alkalomra rendelt, ám kuruc dallamokat idéző (a jelenlévő királyi párt esetleg sértő) Liszt-művet bemutassa. A könyvet mintaszerű mutatók zárják, többek között Liszt hét budapesti lakásának, hét igénybe vett szállodájának, huszonhat néven nevezett barátnak és ismerősnek, munkatársnak és tanítványnak a listája, név- és tárgymutató, végül a könyvben említett Liszt-zeneművek listája. Nem dicsértük meg még a csinos mai fényképeket, illetve a sokszor első közlésnek ható archív felvételeket, amelyeknek pontos forrását a könyv sajnos nem közli. Alighanem kár volt a sétaútvonalakat ábrázoló esetlen térképekbe ilyen sok munkát fektetni: a rajz és a fénykép ilyen módszerű keresztezése nem jó megoldás. nem is illik az olvasást jól szolgáló, tiszta, neoklasszicista tipográfiához. És ugyancsak kár volt az egyes címek alá betenni a sok-sok számból álló GPS kódot, mert soha, egyetlen olvasó nem fogja beírni az ilyesmit kezelő gépezetbe.) Elkelt volna továbbá egy bibliográfia. Hogy az az olvasó, aki esetleg kíváncsi lenne Liszt és a (pesti) nők viszonyára, ne legyen magára, vagy az Internet vak erőire utalva. (E könyvben Liszt, az ismert nőcsábász mintha semleges nemű lenne.) Mindettől eltekintve kívánunk a könyvnek sok új kiadást, minden elképzelhető nyelven. ● (Helikon Kiadó, 2011, megjelent a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel közös gondozásban. Szakmailag ellenőrizte: Eckhardt Mária. A térképeket rajzolta Pető Hunor. A borító Arany Imre munkája. 248 o., ára 3290 Ft.) Kós Károly 1907-ben fejezte be egyetemi tanulmányait. Egy év múlva megbízást kapott Zrumecky Dezsővel együtt a Fővárosi Állat- és Növénykert megtervezésére. Pályafutásának első korszakában (1907–1914) a kezdő, tehetséges építészhallgatóból családapa lett, megépítette az azóta legendává vált Varjúvárat, és több jelentős munkája megvalósult. A magyar építészeti és művészeti világ kiemelkedő alakjává vált. A termékeny pályakezdő időszak építészetének bemutatása mellett a könyv részletesen felvázolja a pályáját alakító, befolyásoló illetve meghatározó főbb tényezőket. A kiadvány a Budapest Főváros Levéltárában 2012-ben megrendezett, Kós Károly 1907 és 1914 közötti építészeti munkásságáról szóló kiállításhoz kapcsolódik, ezért igen bőséges terv-, illetve korabeli és mai fotóanyagra épül. Ára: 3900 Ft Megvásárolható Budapest Főváros Levéltárának titkárságán (1139 Budapest, Teve utca 3-5.) Ybl Miklós személye, tevékenysége kiemelkedett szakmájából, máig ő az egyetlen építész, akit legnagyobb művészeink között tart számon a nagyközönség. Életét és 50 éves építészi működését korabeli dokumentumok, több, korábban nem publikált archív felvétel és saját rajzai segítségével mutatja be a Holnap Kiadó könyve. A kiadvány „Az építészet mesterei” sorozat darabja. Ára: 9900 Ft A tavalyi emlékév minden budafoki eseményét feldolgozó, gazdagon illusztrált kötet a Budafokon hosszú évtizedek óta sikeresen működő városvédő társaság civil akcióinak naplója. A legigényesebb szervezési kultúra párosult ezekben a rendezvényekben a szakmai hitelességgel, az Emlékkönyv kiadása mégsem talált hivatalos támogatásra. Így aztán kereskedelmi forgalomba sem kerülhetett az a mindössze száz példány, amelyet a szűk forrásokból sikerült megjelentetniük. Mégis indokolt felhívnunk rá rovatunk közönségének a figyelmét: ha már tudnak róla, hátha sikerül megszerezniük egy példányt ebből a ritkaságból. Ára: 2000 Ft FABÓ BEÁTA – ANTHONY GALL: NAPKELETRŐL JÖTTEM, NAGY PALOTÁS RAKOTT VÁROSBA KERÜLTEM KÓS KÁROLY VILÁGA 1907–1914 Budapest Főváros Levéltára YBL MIKLÓS Szerkesztette: GERLE JÁNOS, MARÓTZY KATA Holnap Kiadó TRICENTENÁRIUM Emlékkönyv Promontor (Budafok) első német betelepülésének kezdetéről (1712−2012) SZERKESZTETTE BARTOS MIHÁLY Budapesti Városvédő Egyesület
