Budapest, 2013. (36. évfolyam)
6. szám június - Csordás Lajos: Pavilon a pincéből
egészében megmutassák. Szeptember 15-ig látható az Iparművészetiben a kiállítás A Bigot-pavilon – szecessziós épületkerámiák Párizsból címmel. Abból az apropóból rendezték, hogy az idei évben a múzeum programjának egyik fő hangsúlya szecesszió értékeinek bemutatása. Tavasszal Rómában, a Capitoliumi Múzeumban már nagy sikert arattak gyűjteményüknek az ezt a stílust megtestesítő fődarabjai – egyébként ez a kiállítás is Budapestre érkezik, mire ez a lapszám megjelenik. A Bigot-eset csak egy látványos példa arra, mi minden kerülhet majd a közönség elé, ha a jelenlegi nyolcszáz négyzetméternyi kiállítótér nyolc-tízezer(!) négyzetméteresre növekszik a felújítás után, és lesz hely megmutatni a múzeum lappangó értékeit. Jékely Zsombor gyűjteményi főigazgatótól tudjuk, hogy a raktárakban ma mintegy százezer tétel található (közülük egy a pavilon), s ebből körülbelül négyszáz látható az állandó kiállításon. Bigot-val kapcsolatban pedig megtudjuk tőle, hogy a franciákat is meglepte ez a bemutató, az egykor nagyhírű keramikust hazájában szinte elfeledték. Talán még Nancyban, a francia art nouveau fellegvárában tartják leginkább számon, ahol a villa Majorelle-t teljes egészében az ő munkái díszítik. És talán a Loirevölgyében, Mer-ben, ahol gyára működött. De nézzük meg kicsit tüzetesebben Bigot munkáit. Ami elsőre feltűnik Zsolnayval ösz szehasonlítva, hogy darabjainak kidolgozása durvább, elnagyoltabb, a mázak szabálytalanul elfolyók, olykor még be sem takarják egészen az idomokat. Szereti a savval maratott felületeket, szinte maga végzi el kémiai úton az időjárás koptató hatását. Ebben nagyon is előremutató, ha mondhatjuk, „iparibb” Zsolnaynál. Ezek a kerámiák az akkor új találmánynak számító vasbeton szerkezetek díszítésére készültek, s kevésbé finomkodók, mint a Zsolnay-díszek. De nem akarnánk semmiképp a francia mestert a miénk elé helyezni. Egyszerűen csak más volt. Természetesen Bigot is mutat finom dolgokat, ilyen például Párizsban a Square Rapp 3. szám alatti palota P. Moulle tervezte najádos, csigafigurás lépcsőkorlátja. Ennek mintadarabjai is részei a Bigot-pavilonnak, ahogy más párizsi házak részletei is felfedezhetők, így például a pavilon kerámiaboltíve, vaskos oszlopai és antik istennőt ábrázoló attikaszobra az Avenue Rapp 29-ről való. A kiállítás egyik első darabja, egy állatos fríz pedig (szobrásza Paul Jouve ) a világkiállí tás főkapuját, a Porte Monumentale-t díszítette. Ahogy nálunk a Zsolnayak, úgy Bigot is megtalálta a maga építészeit, akik szívesen alkalmazták termékeit. Elsősorban Jules Aimé Lavirotte-ot, aki a pavilont, s az említett párizsi házakat tervezte. Elegáns és időtálló díszítményeinek megformálásában pedig jeles szobrászok működtek közre, mint Pierre Rochet (egy biciklistákat ábrázoló szalagfríze szinte már expresszionista), M. Hardion (a középkor színeinek utánzója), A. J. Halou, Ale xandre Marcel vagy az említett P. Moullet (ő tervezte például a szelet fúvó figurákkal díszített szemöldökdíszeket a Square Rapp 3. ablakai fölé). Egyébként a Bigot-pavilon reflektorfénybe kerülése is részben építészeknek köszönhető. A múzeum felújítási terveit készítő Vikár és Lukács Építészstúdió azt tervezgette, hogy az épületről végleg levett Zsolnay- kerámiáknak (például a lanternának) hogyan lehetne helyet találni az udvaron, amikor felhívták figyelmüket az elfekvő Bigot-anyagra. Ennek pedig annyira megörültek, hogy meg is tervezték a kiállítást, s már dolgoznak a pavilon állandó felállításának tervein is. ● 30 BUDAPEST 2013 június A SZECESSZIÓ MESTEREI Megtekinthető 2014. február 28-ig A 2013-as Magyar-Olasz Kulturális Évad keretében az idei év tavaszán az Iparművészeti Múzeum nagyszabású, mintegy száz műtárgyat felvonultató kiállítással mutatkozott be a római Musei Capitolini-ben, amely most a hazai közönség számára is megtekinthető az Üllői úti épületben. A kiállítás kiemelkedő kvalitású műtárgyakkal reprezentálja a szecesszió virágkorának technológiai és művészeti újításait, és mutatja be a különféle művészeti ágak és a különböző nemzetiségű alkotók egymásra hatását. A tárlat anyagának nagy részét jelentő üveg- és kerámiatárgyak bemutatását ékszerek és kárpitok kiállítása teszi gazdagabbá. Budapesten a törzsanyag mellett megtekinthető a párizsi Alexandre Bigot monumentális épületkerámiai mintakollekciója.
