Budapest, 2013. (36. évfolyam)
5. szám május - Csordás Lajos: Mi vár a Várra?
az A épület eredetileg nem volt ilyen nagy, az ötvenes években bővítették ilyenné. Északi homlokzata ekkor lett olyan, hogy nem kommunikál a Szent György térrel. Csak értelmezhetetlen romok vannak előtte egy középkori útmaradvánnyal és egy kapuimitációval. Az elképzelés az, hogy az 50-es évekbeli bővítést visszabontják, így a régi kapu (a Koldus kapu) vonalában folytatódhat az út a Hunyadi-udvarba, egyenesen a Mátyás-kútra vezetve a sétálót egy lépcsősorral. Hosszú távon azt tervezik, hogy a palotából kiköltözik a Nemzeti Galéria és valószínűleg az Országos Széchényi Könyvtár is. Ez lehetőséget teremt mind az eredeti belső terek egyikének-másikának, mind a háború előtti, Hauszmanntervezte külsőnek a rekonstrukciójára. Beleértve az eredeti kupolát, a Savoyaiszobor felőli bejáratnál a kétkaros Habsburg-lépcsőt, a belső terek közül pedig legalább a régi báltermet, a tróntermet, a Szent István termet és a Hunyadi termet. A palota újjászületéséhez szorosan kapcsolódik a Várkert Bazár és a várkertek megújítása (ld. erről s az egy évvel ezelőtti helyzetről Ráday Mihály cikkét a BUDAPEST 2012/5. számában). Ennek része lenne a déli várlejtőn a 19. századi királyi kert rekonstrukciója (a Szarvas tér felőli, Hauszmann-féle kapumű visz szaállítása), valamint a várfalakon belül a hatvanas években kialakított, jelenleg általában zárva tartó díszkertek (például az Újvilág kert) megnyitása. Ezek is szolgálnák a 25 éves koncepció egyik nagyon fontos szempontját: a vár átjárhatóságát. A kormány még nem tárgyalta – Erre a vízióra szükség volt – mondja Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármes ter –, mert át kellett vizsgálni bizonyos helyszíneket és funkciókat. De a 25 éves koncepciót vitaanyagnak tekintjük. Hivatkozási pontnak, amellyel kapcsolatban most társadalmi és szakmai diskurzust kellene folytatni, néhány ilyen alkalom már volt is. Hogy valóban ne ad hoc dőljenek el a dolgok. De ez a „kályha”, innen tudunk majd elindulni, ami viszont nem kőbe vésett bizonyosság. A kormány még nem tárgyalta, ilyen értelemben nincs rajta jóváhagyás. Mégis vannak benne prioritások, például, hogy a palota kapjon erőteljesebb állami funkciót, a Várkert Bazár újuljon meg, a parkolás és a közlekedés normalizálódjon. A fő irányok tehát kirajzolódnak. Miközben az állam éppen felújítja a Várkert Bazárt, a kerület a Vár közlekedésének megújításán dolgozik. Uniós forrásból, a KÖZOP programból finanszírozzák, s első ütemét a kormány már jóváhagyta. Ez a Várkert Bazárhoz kapcsolódó közlekedési elemek megépítését és a forgalomszabályozást tartalmazza (egyebek mellett a Döbrentei utca és a Lánchíd utca forgalomkorlátozását, -elterelését). Ennek keretében épül meg a bazár alatti mélygarázs, a Vízhordó lépcső melletti mozgólépcső és ennek felső végén a várpalotába továbbvivő lift is. A fejlesztés második üteme, amelynek megvalósíthatósági tanulmányán most dolgoznak a szakértők, a Budai Vár jelentős forgalomcsillapítását célozza, első sorban a hatalmas turistabusz-áradat megfékezését. A buszparkolókat a Vártól távolabb, a Mészáros utcai MÁV területen építenék meg. Onnan kisbusszal hoznák föl a turistákat a Csikós udvari mélygarázsépítés második ütemében megvalósuló buszfordulóig, ahonnan lifttel érkeznének fel a várba, s a Váron belül elektromos buszokkal jutnának el a céljukhoz. A fejlesztés harmadik eleme éppen ezeknek a nulla emissziós kibocsátású elektromos buszoknak a megvásárlása lenne, amire a 2014-2020-as uniós támogatási ciklusban kerülhet sor. Jelenleg három helyen terveznek liftet a várfalak mentén: a Hiltonnál, a Lovas utcai parkolónál és a Szentháromság utca végén. Ezek mind új, várfalon kívüli mélygarázsok építéséhez kötődnek. Mélygarázsok kialakításához jelenleg öt helyszín tűnik alkalmasnak. Ezek egyike már épül a Várkert Bazárnál, egy másik (a Várgarázs) a Csikós udvarban, de lehetséges volna további három kisebb teremgarázs a Lovas út mentén, az út és a várfal között, valamint egy az Európa ligetnél és egy a Hilton alatti nagyrézsűs területen. Ennek a programnak nem része a vári kockakőcsere, mégis összefügg vele. Azt a főváros finanszírozza azokon az utcákon, ahol a busz jár. A Dísz tér, a Tárnok utca, a Szentháromság tér, a Hess András tér és a Fortuna utca emelt útpályás kövezést kap majd, s ezzel együtt az önkormányzat a járdát csináltatja meg, immár azzal a céllal, hogy hosszabb távon ezeken az útszakaszokon sétálóutcák legyenek, minimális autóforgalommal. A vár barlangjaiban a legfontosabb veszélyelhárító munkákat (300 milliós uniós pályázatból) már sikerült elvégezni a Duna-Ipoly Nemzeti Park és az önkormányzat összefogásával. Statikai probléma a barlangokban most nincs, ennek ellenére csak egy kis szakaszuk látogatható. Azt tervezik, hogy ha az óvárosháza visszakerülne a kerülethez, onnan tudnák megoldani a nagy labirintus idegenforgalmát (hiszen ott van a legkényelmesebb lejáró). Ezt pedig egy olyan kezelő szervezet vinné, amely a bevételt a karbantartásba forgatja vissza. 4 BUDAPEST 2013 május Százötvenezer köbméter földet termelnek ki
