Budapest, 2013. (36. évfolyam)

4. szám április - Szántó András: Cukrászdai hungarikumok

Bécsben (1933), Berlinben (1936) és két íz­ben Frankfurt am Mainban. Megválasztot­ták a (Nyugat-) Német Szakácsszövetség tagjának. Sikerrel szerepelt bemutatókon Londonban, Münchenben és Bonnban. A londoni Nemzetközi Gasztronómiai Társa­ság ebédjének egy-egy fogását a brüsszeli világkiállításon dolgozó 66 konyhafőnök közül kiválasztott hat mesterszakács főz­te, köztük volt Rákóczi János is. Túrós és galuska Az 1958-as Brüsszeli Világkiállításon ő irá­nyította a Magyarországot képviselő csa­patot, egyszerre mintegy ötszáz vendéget tudtak kiszolgálni. Ezen a kiállításon vált világszerte ismertté a paprikás csirke, a magyaros (lecsós) szűzérme és a roston sült balatoni süllő is. A túrós sütemény is ekkor, ezen a nemzetközi seregszemlén mutatkozott be – és vált Magyarország egyik gasztronómiai ászává, receptje azóta a nemzetközi tekintélyt is megszerezte szá­munkra. A mester korábban is – és munka­helyén a Gellért Szállodában is – szeretett létrehozni, újítani és alkotni (másik ismert és híres étele például a Rákóczi borjújava). Az eredeti Rákóczi túróst alig-alig lehet megtalálni manapság a pesti és budai cuk­rászdákban – az egyik üdítő kivétel Jezsek Lajos produkciója a Népszínház utcában. A fojtogató túró-utánzatok, a megváltozta­tott tészta-töltelék arányok, a baracklekvár és a rácsozat teljes hiánya külön-külön is szörnyű lenne, de sok „műhely” minden torzulást együttesen alkalmaz. Gasztronómiai világszínpadra lépésünk brüsszeli eseményén majd ekkora sikert aratott egy másik édességünk: a somlói galuska. Piskótatésztából készül, dióval és mazsolával, csokoládéöntettel és tejszínhab díszítéssel. Története – a Wikipédia szerint – a 16. századra nyúlik vissza, egyesek sze­rint a Somló-hegyről kapta a nevét. Hát ez az utóbbi információ nagy sza­márság, noha szaktankönyvekben is olvas­ható. Mert galuskát ugyan sokfélét ettek elődeink, de a csokoládé pár száz évvel később került csak az asztalunkra. Más­részt a Somló-hegy és környéke tudomá­som szerint még semmilyen világrengető gasztronómiai újdonságot nem produkált, eltekintve kitűnő és jellegzetes borától. Nos, a hiteles tények szerint a kilenc­százötvenes évek végén a Gundel étterem legendás főpincére, Gollerits Károly találta ki a Somlói galuskát. A „találmány” meg­valósításának érdeme Szőcs József Béla cukrászmesteré, aki a Gerbeaud cukrász­dában töltött tanulóévek után került ide. Az új desszerttel az 1958-as brüsszeli vi­lágkiállításon nagy sikerrel és szakmai díj elnyerésével szerepelt. A nevet is ő adta a süteménynek, méghozzá a fóti Somlyóról, amelynek lábánál évtizedek óta élt: a közeli Kisalagon, ahol később a saját cukrászdá­ját is működtette. „Sokat ígérő tehetség” S ha már a kitüntetéseknél, elismerések­nél tartunk: minden ipari és mesterségbe­li seregszemle bővelkedik díjazottakban és díjakban. Az utóbbiból érdekes módon sokkal több létezik, mert egyes résztvevők több termékükkel is elnyerték a zsűritagok 25 BUDAPEST 2013 április Tanonciskolai Jutalom díj Magyar Cukrászok Anyák Napja Az érem másik oldala Az Országos Ipari Kongresszus emlékérméje a mesterségek jelképeivel

Next

/
Thumbnails
Contents