Budapest, 2012. (35. évfolyam)
2. szám február - Herczog Noémi: Film-színház, muzsika
Belátható időn belül eldőlhet két fontos budapesti kulturális helyszín sorsa. A Városháza egykori trafóépületében a rendszerváltás idején berendezkedett Merlin Színház költözése ősz óta húzódik, a Margit körúton üresen álló Átrium mozi megnyitása pedig tíz éve várat magára. Most azonban úgy tűnik, talán közös pont kerülhet a két történet végére. A Merlin igazgatójának, Magács Lászlónak sikerült ugyanis összegyűjtenie a vásárláshoz szükséges összeget, és vállalja a kockázatot: hosszú távú bérlés helyett megpróbálja megvásárolni az egy ideig Május 1. mozi néven is futó, Kozma Lajos tervezte art deco filmszínházat. A főváros kiírt egy pályázatot az intézményre, s bár technikai okok miatt az első forduló eredménytelen volt, Magács bízik egy újabb lehetőségben. Mint mondja, ha nyernek, az egy csapásra a Merlin és az Átrium jövőjét is megoldhatja. A Merlin helyzetében mindig is volt némi ideiglenes jelleg, hiszen a főváros rendszeresen azzal a kitétellel kötötte meg a színházzal a szerződést, hogy akár annak lejárta előtt is kilakoltathatja a játszóhelyet működtető Angol Nyelvű Színház Közhasznú Alapítványt – nyilatkozta korábban Magács László, aki szerint az épület méltó volna az ipari műemlék címre, bár úgy tudni, a jelenlegi tervek szerint le fogják bontani Bierbauer Virgil Gerlóczy utcai művét. Az igazgató szerint az Átrium nagyságrendekkel kiválóbb adottságú, igaz, hogy fel kell újítani. Ugyanakkor a Margit körúton található, így hiányt pótolhat, tekintve, milyen kevés színház van Budán. Ráadásul majdnem dupla annyi férőhellyel rendelkezik, mint a Merlin. A jövőt illetően az is bizakodásra ad okot, hogy az alapítvány eredetileg 2011-ig érvényes közszolgálati szerződését a fővárosi közgyűlés decemberben három évre meghosszabbította. Így van rá esély, hogy a színház a bizonytalan finanszírozású, „maradékként” kezelt független társulatok közül átkerüljön az úgynevezett kiemeltek közé, s valamivel jobb pozíciót vívjon ki magának. Az egykori mozi ezentúl Átrium Film-Színház néven működne. Magács ugyanis a Népszabadság egyik cikkéből értesült róla, hogy két évvel ezelőtt egy csapat már megnyerte az akkori tulajdonos, a Budapest Film pályázatát a hely fenntartására. Miután ez kiderült, összefogott velük. A projekt vezetője, Faragó Balázs lapunknak elmondta, hogyan képzelte az Átrium működtetését: kulturális helyet, többek között független színházak befogadó helyét, kiállítóteret és filmfesztiválokat tervezett, az intézményt nonprofit kft-je működtette volna magánpénzből, a felújításhoz pedig bankhitelt is igénybe vettek volna. Csakhogy, bár az ügy temérdek buktató közepette végül eljutott a végleges szerződés aláírásáig, az új városvezetés hatalomra kerülésekor ismét elakadt. Hosszú időn át még az is bizonytalan volt, egyáltalán kivel is tárgyalhatnának. A harmincas években épült, Bauhausstílusú bérházban létesített Átrium mozi bezárása óta csak ritkán került be a hírekbe. Legutóbb 2010 nyarán hallhattunk róla, amikor ott futott Zsótér Sándor rendezése, a Chicago. Ez már Faragó Balázsék projektje volt, akik saját költségükön újraindították az áramot, a fűtést. És szükség volt szakhatósági újraengedélyeztetésre is. A HOPPart társulat produkciója egyébként a színkritikusok által a legjobb zenés, illetve szórakoztató előadásnak járó díjat is elnyerte, és különösen jól működött a patinás térben. Hogy az Átriumot egyszerű filmszínházként újranyitni lehetetlen, az már az ezredfordulón kiderült: az artmozi egykori bezárásának okai között hangsúlyosan szerepelt a közeli Mammut multiplex jelentette konkurencia. A kétezres években több hasznosítási pályázatot is kiírtak a műemléknek számító terekre, a tervekből azonban semmi sem valósult meg. A költözés ötletét végül a főváros vetette fel, ami azt jelenti, hogy a városvezetés fontosnak tartja a hazai angol nyelvű színjátszást. A áttelepüléssel egyúttal a Merlin megújulására is lehetőség nyílna, az új intézmény pedig újraértelmezné a filmszínház fogalmát – az Átrium profiljában mostantól keveredne a nevében is szereplő két művészeti ág. A „film-színház”-ban már az első bemutató is stílszerűen egy film színpadi adaptációja lenne: a 2005-ös Hard Candy című díjnyertes pszichothriller szín-Film-színház, muzsika szöveg: Herczog Noémi, fotó: Sebestyén László 28 BUDAPEST 2012 február
