Budapest, 2012. (35. évfolyam)
1. szám január - Buza Péter: Megáll Budán a posta!
alig 15 ezer lélek. 1762-re, a postanyitás premierjére eléri az 50 ezret, de lakóinak közel a kétharmada a balparton él (ahol majd csak 1787-ben nyílik meg az első postahivatal). Ha messzebbről nézzük, éppen ekkortól, az 1700-as évek közepétől rugaszkodik neki a majdani Budapest, hogy elfoglalja igazi fővárosi szerepkörét. Olyan politikaitársadalmi környezetben, amiről biztosan elmondható: a másfélszázados török-kor ex-lex állapota után kilép a középkorból. Európa meg a birodalom is viszonylagos nyugalomban éli ezeket az évtizedeket. Tart ugyan még a hétéves háború, mikor Hadik András generális csillaga felfénylik a hadak útján, de 1760-ban Mária Terézia megalapítja magyar nemesi testőrségét – utat nyitva a magyar nyelvű irodalom első felvirágázásának –, megkapaszkodnak mindenütt a polgári-nemzeti fejlődés motorját építő reformkor eszméi. Igaz, még erősen barokkos környezetben. Egy ódon polgárház A barokk Budát is éppen megkoronázza ezekben az esztendőkben: véget ér, szerencsésen befejeződik a várpalota teljes, az új ízlés jegyében fogant átépítése. Két barokk épület megmaradt a Batthyány tér nyugati térfalának elemei közül is mind a mai napig, épített örökségünk értékes s ritka polgári arculatát mutatva. Az egyik Hikisch építőmesteré a négy évszak put tóival (1795 körül épült – ez a 3. számú ház), a másik déli szomszédja, amelynek mai kontúrjai 1770 kerül alakultak ki (Falk Ferenc József Fehér Kereszt fo gadója működött itt sokáig, ahol a régi budai legenda szerint a szerelem kalandora, Casanova is megfordult). Természetesen ugyanilyen barokk épület volt hajdan az összes többi is, dél felé sorakozva a térnek ezen a szakaszán, de ezek nem élték túl öregfelnőtt korukat. Az 6. számú – ebben ugyancsak működött vendéglő –, aztán a Barna Oroszlánról elnevezett fogadóé (1701-ben már állt, építtetője bizonyos Pauer Mátyás , foglalko zása mészáros. Az épület az 1800-as évek elején igazíttatik új tulajdonosa iparához: kiegészül egy bőrszárító padlással). A sorban egykor hetes számtáblával jelölt, témánk szempontjából különösen fontos épület első említése 1719-ből való: ekkor Neuner György Erhart fogadós tulajdona. Azaz megint csak korcsma. De 1746-ban megveszi Haager Tamás , s ő lesz az, aki 1762-ben hivatalt nyit a házban, ahol azután – egészen 1843-ig – postahivatal működik. 5 BUDAPEST 2012 január 1895 1936 1941
