Budapest, 2012. (35. évfolyam)
12. szám december - FORGÓMORGÓ - Kelecsényi László: Átrium – Május 1 – Film-Színház
Sorozatunk végére leginkább talán egy „túlélő történet” illik. Annyi, a közelmúltban elesett mozi után (Bem, Európa, Kino) álljon itt egy példa arra, hogyan lehet átvészelni a zord időket – ha ugyan lehet. Mert az Átrium csak azért nem jutott a vele nagyjából egykorú, hasonló helyzetű, hasonló típusú Bartók filmszínház sorsára, mert tervezője, Kozma Lajos már 1948-ban elhunyt, s így a Margit körút 55. szám alatti bérházat s benne a mozit védetté lehetett nyilvánítani. (Nem úgy, mint a hosszú életkort megért Preisich Gábor Bartók Béla úti házát és moziját.) Az Átrium születési éve: 1936. „Az egyik legkorábbi magas színvonalú példa a modern nagyvárosi bérház és moziegyüttes építészeti megoldására”, írja róla a szak irodalom, az Ernst Múzeum kiadásában megjelent A budapesti mozi 100 éve című forrásértékű kiadvány. Az ugyancsak ebben az emlékkönyvben közzé tett fekete-fehér fotók impozáns képet mutatnak. A legnagyobb előcsarnokkal rendelkező fővárosi mozi előterében elfért volna egy másik, kisebb vetítőhely. A különleges térkihasználás oka: a vetítőtermet minél beljebb, az előcsarnok fölött emelkedő bérház udvarára kívánták elhelyezni. A fogadótér nagyságát még az oldalfal tükrei is növelték. Már itt egy csodaországban érezhette magát a betérő néző. Odabenn pedig, legalábbis az első időkben, nádfonatú háttámlákkal ellátott zsöllyékben kényelmeskedhetett a jegyet váltó. Az Átrium elsőhetes mozinak számított, sok-sok magyar film premierjére látogathattak ide a budaiak: a Rózsadomb, Pasarét, a Víziváros lakói a harmincas-negyvenes évek fordulóján. A háborúban súlyosan megsérült a ház. A helyreállításkor nem voltak tekintettel semmire, a gyorsaság számított. 1947 márciusában a heti filmhíradó is beszámolt az újjáépítésről, Gáti József baritonja menny dörögte a kommunisták dicséretét. A nagy osztozkodás során ugyanis az MKP cége, a Mafirt kapta meg a vetítőt. Ehhez képest csak 1950-ben esett meg a névváltoztatás: az Átriumból éppen negyven évre Május 1 mozi lett. Az eredetihez leginkább hasonlító külsejét csak a nyolcvanas években zajló újabb felújítás során nyerte vissza. Az Átrium néhány jellegzetességén azonban semmiféle tatarozás nem tudott változtatni. Azon például, hogy a nézőtér ovális tere az előcsarnokhoz képest kissé jobbra hajlik, követve a telek adottságait. További sajátosság, hogy a vászon elhelyezése miatt – hasonlóképp a Bartókhoz – itt is az erkély számított földszintnek, odalenn igencsak felfelé kellett nyújtogatni a nyakunkat. S ha már az erkélyről esett szó, el lehet képzelni, hogy a miniszoknya térhódítása idején, nyáridőben a széles lépcsősor alatt állva miféle „14 éven aluliaknak nem ajánlott” látványosságban lehetett része a bámészkodóknak. A fénykorban egész nap peregtek itt a filmek, és amikor divatba jöttek a hétvégi éjszakai előadá-Átrium – Május 1 – Film-Színház Kelecsényi László 22 BUDAPEST 2012 december FORGÓMORGÓ
