Budapest, 2012. (35. évfolyam)

12. szám december - Kelecsényi Kristóf: Egy német kőműveslegény kétszáz éve

1910 karácsonyát és szilveszterét is szü­lőföldjén töltötte, hogy új gyártókat talál­jon. Ám minden igyekezete ellenére sem adatott meg neki, hogy a kész épületet lát­hassa: csak a halálát követően fejezték be. Nem a gloriett hirdeti dicsőségét A hátrahagyott hatalmas vagyon fölött a há­rom fiúgyermek összecsapott. Ennek nyomai még megvannak a levéltárba került doku­mentumokon, a Kelenhegyi úti villa viszont már nem áll. A család utolsó otthona a má­sodik világháborúban pusztult el, egyedül a fákkal körbenőtt gloriette maradt meg. Schmahl néhány más épületéhez sem volt kegyes a sors. Stern Károly második Rákóczi úti házának helyét a Magyar Di­vatcsarnok Kozma Lajos tervezte központ ­ja vette át már a ’30-as években. Első önál­lóan tervezett épülete a Kiskörúton, a Del Medico-családnak épített vízivárosi házak és a Deutsch-ház 1945-ben megsemmisül­tek. Az irodájának mindvégig helyet adó Kossuth Lajos utcait az ötvenes években az Úttörő Áruház beköltöztetésekor telje­sen átépítették. Elkallódott hagyatéka helyett ma mégis bőven megmaradt épületei tanúskodnak a kalandos útról, amelyet egy hamburgi kő­műveslegény járt be a kiegyezés utáni idők Budapestjén. ● A képek forrása: FSZEK Budapest Gyűjtemény 14 BUDAPEST 2012 december A Belvárosi Takarékpénztár épületével együtt a Ferenciek tere is elkészült (1913 után)

Next

/
Thumbnails
Contents