Budapest, 2012. (35. évfolyam)
11. szám november - KÖNYVJELZŐ - Török András: Fardagály és kámvás rokolya
31 2012 november BUDAPEST KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ – Tudta-e Ön, hogy a Pesti Divatlap, miután Petőfi csak itt közölhette verseit, elérte az akkor csillagászatinak számító 3000 példányt? – Tudta-e Ön, hogy a biedermeier stílus Napóleon bukása után, a „francia cifraság” elleni lázadásként jött divatba, és mindenütt a régi nemzeti viseletekhez nyúlik vissza? – Tudta-e Ön, hogy a krinolin (magyarul „kámvás rokolya”) divatját III. Napóleon felesége, a spanyol származású Eugénia császárné terjesztette el? – Tudta-e Ön, hogy a krinolin terebélyessége 1864-ben érte el a felső határát, akkoriban egyetlen darabhoz átlag 90 rőf drót kellett (72 méter!), és ekkor uszály is járt hozzá, amely extrém esetben akár 8 méter is lehetett, mint Erzsébet királyné egyik ruháján? – Tudta-e Ön, hogy a 19. századi divatlapok szinte egyáltalán nem közöltek férfi viseleteket? – Tudta-e Ön, hogy a turnűr (magyarul „fardagály”) egy szoknya alá helyezett lószőrpárna? – Tudta-e Ön, hogy amikor a szűk ruha 1877-ben divatba jött, akkor a Magyar Bazár azt írta gúnyosan, hogy „Amíg valaki járni tud, addig nincs elegánsan felöltözve.”? – Tudta-e Ön, hogy 1893 és 1898 között a „homokóra-sziluett” volt a divat? – Tudta-e Ön, hogy egy díszmagyar elkészítéséhez a szabó, a szűcs, a gombkötő, a paszományos, a hímzőmester, a süveges, a kalapos, a csipkeverő és az ötvös együttműködésére volt szükség? – Tudta-e Ön, hogy Tiller Mór katonai egyenruhaszabó hirdetéseiben „önönmaga által is eszközölhető mértékvételhez” adott rajzos tanácsokat? Végezetül hadd foglaljunk állást abban a szakmai vitában, amelyet a revizoronline.hu honlap robbantott ki, amikor a kiadványról ezt írta: „Ahogyan a kiállítás terében, úgy a kötet záró fejezeteként is kissé furcsán hat viszont a legyező-, kesztyű- és zsebkendő-nyelv magyarázatait tartalmazó képes összeállítás. Talán elegendő lett volna az illemtan kiegészítő alfejezeteként képek helyett grafikákkal tárgyalni ezt a részt. Sajnos a kötet professzionalizmusa sérül azon a ponton, amikor a fiatal és szimpatikus, jelmezbe öltözött, ám a korabeli enyhe sminket és hajviseletet elhagyó – s így meglehetősen amatőr megjelenésű – múzeumi kolléga kedves, ám gyakorlatlan gesztusokkal mutogatja el az intim jelbeszéd elemeit. A hasonló képek sajnos nem nélkülözhetik a teljes korabeli megjelenés illúzióját, ahogyan a fotómodell gyakorlottságát sem.” Nos, e sorok írója éppen ellenkezőleg gondolja. Ő jobban bele tudja élni magát a korabeli kommunikációs nehézségekbe. Mennyivel könnyebb ma, hogy nem kell ilyen kerülő úton udvarolgatni! Viszont mennyivel nehezebb a túl vékony vagy túl testes lányoknak-asszonyoknak elrejteniük az ideálistól eltérő idomaikat! A példás kiállítású könyv merészen a külső margóra tette az oldalszámokat – ezzel nem is mindig bírt el a nyomda precizitása. És a címnegyedben tévesen, „i”-vel szerepel az egyik szerző neve. Más hibát nagy erőfeszítéssel sem talált a recenzens. ● (Kovács Ferenc – Rédey Judit – Tompos Lilla – Török Róbert: Fardagály és kámvás rokolya / Divat és illem a 19. században | Tournures and hooped petticoats / Fashion and etiquette in the 19th century. Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2010. Lektorálta Saly Noémi, tervezte Nagy Balázs, a borítót tervezte Rédey Judit. 130 o., ár nélkül.) Az „Ízek városa” sorozatban megjelent kötet nem egyszerűen csak szakácskönyv, hiszen a konyhaművészet a magyar kultúra egyik igen komoly szegmense. A kiváló recepteken túl megismerhetjük gasztronómiai kultúránk történetét − a római és honfoglalás kori hagyatéktól a reneszánsz ünnepi lakomákon keresztül napjainkig, a hamuba sült pogácsától a lacikonyháig. A kötet magyar, német és angol nyelven is megvásárolható. Ára: 2700 Ft Több kiemelkedő, iskolateremtő történészünk életművében játszik kiemelt szerepet Budapest történetének kutatása. Budapest Főváros Levéltára gyűjteményes kötetekben kívánja a főváros legnevesebb kutatóinak elszórtan megjelent munkáit megjelentetni. Nagy örömünkre szolgál, hogy a gyűjteményes kötetek harmadik darabjaként Faragó Tamás tanulmányait nyújthatjuk át a közönségnek, hiszen Faragó Tamás kutatásaiban mindig kiemelt hangsúlyt kapott Pest és Buda, illetve a két szabad királyi várost környező települések demográfiai viszonyainak tanulmányozása. Ára: 1500 Ft Megvásárolható Budapest Főváros Levéltárának titkárságán (1139 Bp. Teve utca 3-5.) CSAPÓ KATALIN: BUDAPEST ÍZEI − HAGYOMÁNYOS ÉTELEK ÉS GASZTRONÓMIAI KULTÚRA A VENDÉGSZERETŐ FŐVÁROSBAN Holnap Kiadó FARAGÓ TAMÁS: A MÚLT ÉS A SZÁMOK – PEST-BUDA ÉS KÖRNYÉKE NÉPESSÉGE ÉS TÁRSADALMA A 18-20. SZÁZADBAN Budapest Főváros Levéltára Az Állami Bábszínház és folytatója-jogutódja, a Budapest Bábszínház 60 esztendős históriájában a szerző a magyarországi bábjátszás távolabbi és közeli múltjáról is képet ad. A bábszínház egykori és mai, s tán jövendőbeli közönsége, illetve a színháztörténet iránt érdeklődő egyaránt megtalálhatja e kötetben mindazt, amit a Bábszínházról tudni szeretne. A több mint 150 képpel illusztrált kötetben található történeti monográfia, a bábművészet históriája, a legfontosabb, korszak meghatározó előadások elemzése, kritikai visszhangjuk bemutatása és a bábszínházi ténytár a 60 évad mintegy 250 bemutatójának adataival. Ára: 3995 Ft 20% kedvezménnyel megvásárolható a Vince Kiadóban és a Vince Könyvesboltokban. BALOGH GÉZA: A BÁBJÁTÉK MAGYARORSZÁGON – A MESEBARLANGTÓL A BUDAPEST BÁBSZÍNHÁZIG Vince Kiadó
