Budapest, 2012. (35. évfolyam)
11. szám november - Budapesti panorámaképek - Buza Péter: Budai Borpanoráma
28 BUDAPEST 2012 november Olvasóink tudják – rendszeresen hírt adtunk lapunkban a fejleményekről –, hogy mintegy három esztendeje megalakult Budapesten a Kadarka Kör. Az asztaltársaság, amelynek tagjai, hozzáértő borbarátok, azt a célt tűzték ki maguknak, hogy segítik lehetővé tenni a majdnem lehetetlent: újrateremteni a város hajdan híres-neves borát, a Budai Vöröst. Lépésről-lépésre haladnak is szépen immár a kadarnagysádok és kadarnagyok a sokak szemében eleinte csak délibábnak tetsző program tényleges megszületése felé, bizonyítva, hogy kellő elszántsággal még egy semmiféle hivatalos rangot sem élvező, igazi civil formáció is lehet hatékony (sőt). Már az első percekben evidencia volt, hogy a klasszikus Budai borvidéken (újra) telepített szőlőskert(ek) nélkül fizikai lehetetlenség a célhoz, a kívánatos bor újjászületéséhez elérni, s hogy a mára villákkal sűrűn benőtt hegyoldalakon csakis valamilyen hatékony és látványos marketing akcióval lesz lehetséges kedvet csinálni a telepítéshez. Ez az akció pedig Kadarkáink Kertjének kialakítása, amelyhez meg is találták az ideális terepet: Jókai Mór egykori szőlőskertjének parlagon heverő néhány tized hektárját. Idén decemberre, amikor a kör alapításának harmadik évfordulóját ünnepelhetjük, már mintegy nyolcszáz kadarkaoltvány bújik meg a felcsirkézett föld kupacai alatt, hogy jövő tavasszal mindegyik hozzáfogjon a dolgához: tőkét fejlesszen-növesszen magából. Hogy miért kadarka? A históriai kutatások bizonyítják: ez a Délvidékről érkezett, hatszáz esztendeje magyarnak tekinthető fajta adta a Budai Vörös legmarkánsabb, meghatározó összetevőjét abban a kékszőlő-együttesben, amelyből drágán árult nedűjét préselték. És hogy miért Kadarkáink Kertje? Egertől Bajáig, Szegedtől Ballószögig, Villánytól Ménesig több mint húsz kadarkás szőlész-borász szállította ide a dülőiről gyűjtött-nevelt oltványokat, betelepítendő a területet. (A fajta újabban örvendetesen hódítja vissza hajdani presztízsét és közkedveltségét a borbarátok körében) A kertrész – és a hajdani Jókai-kert – ma a Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelésében éli éveit. Az a délkeleti lejtő, ahová a Kadarka Kör Kadarkáink Kertjét telepítette, a Hegyvidéki Önkormányzat tulajdona. BUDAI BORPANORÁMA szöveg: Buza Péter, fotó: Sebestyén László Jókai elégedetten mosolyoghatott odaföntről. Ahogy gyarló alteregója is, idelent, Rózája alteregójának oldalán. Mert minden olyan volt éppen, mint egy nyári álom. S még csak hírmondóját se láttuk az ősz kísérteteinek. Október 19-én, fent a Svábhegyen, az immár második kadarka-körös szüreti mulatságon, a prózafejedelem egykori kertjében. Először látható kiállításon a 19. században készült tizenhat eredeti panorámakép és ehhez kapcsolódóan Pest-Budáról és Budapestről készített mintegy száz városkép péntektől a Budapesti Történeti Múzeumhoz (BTM) tartozó Kiscelli Múzeumban. A Buda-Pesti Horizont című kiállításon a tizenhat eredeti vintázs kópia mellett számítógépen tekinthetnek meg az érdeklődők nyolc panoráma-felvételt és nagyjából száz városképet. A válogatás az 1860-as évektől, a városfényképezés korai szakaszától – amikor még a fényképezéshez nedves lemezt használtak – egészen 1985-ig terjed. „A mai technikai lehetőségek segítségével már bármilyen szögben megcsodálhatjuk a települések panorámáját, de mintegy 150 évvel ezelőtt, a városfényképezés korai szakaszában a panorámakép elkészítése komoly szakmai tudást és felkészültséget igényelt A látogató szeme előtt válik Budapest európai nagyvárossá, változik az épített környezet, alakulnak át a rakpartok, épülnek fel a hidak és a főváros emblematikus épületei.” – hangsúlyozta Demeter Zsuzsanna, a tárlat kurátora. A múzeum fényképgyűjteménye nagyjából 200 ezer felvételt őriz. Pest-Budát és Budapestet ábrázoló panorámaképből 30 darab van, ez a gyűjtemény egyedülálló az országban. ● BUDAPESTI PANORÁMAKÉPEK A BTM Kiscelli Múzeum tárlata december 2-ig tart nyitva
