Budapest, 2012. (35. évfolyam)
10. szám október - FORGÓMORGÓ - Kelecsényi László: Puskin
A magyar filmtörténet talán legfontosabb mozija. Emléktábla ugyan itt sincs, de majd lesz egyszer. Majd ha megszűnt. Majd ha már török büfé vagy kínai kisáruház lesz a helyén. Föl lehet rá vésetni, hogy innen indultak hódító útjukra a hangosfilm első magyar sztárjai, Jávor Pál és Kabos Gyula : itt mutatták be 1931. november 27-én az azóta kultuszfilmmé vált Hyppolit, a lakájt. A Puskin sem moziként kezdte, hasonlóan megannyi pesti társához. 1927-ben alakította át a Dávid & Fia cég filmszínházzá az egykor szebb napokat látott Magyar Világ kávéház egy részét. Az elmúlt század elején Ady és Léda randevúzott a márványasztalok mellett, Hevesi Sándor szervezte itt a Thália-társaságot. A mai Kossuth Lajos utca 18. és Semmelweis utca 2. szám alatti saroktelken eredetileg jezsuita rendház állott, amelyben az orvosegyetemi kar működött a 19. században, csak akkor még a Hatvani és az Újvilág nevek voltak olvashatók a kalligrafikus betűkkel írott utcanévtáblákon. A Millennium előtti lázas építkezési konjunktúrában bontották le az ódon épületet, hogy a helyére emeljék a mai napig is impozáns látványt nyújtó bérpalotát, melyet Czigler Győző tervezett. Az első világ háború utáni válságkorban a kávéházból bankfiók lett, de az intézmény hamarosan csődbe ment. Két újabb, nem kevésbé híres építész (Jánszky Béla és Szivessy Tibor) munkálkodása nyomán alakult ki az akkor Fórum névre keresztelt, méltán filmszínháznak nevezhető vetítőhely belső tere. „A legelegánsabb színház, a legjobb műsor, a legkitűnőbb zenekar: ez a hármas célkitűzés jellemezte a Fórum mozi múlt esztendei működését” – írja Az Est Hár maskönyve 1928-ban. Sokan emlékezhetnek rá, milyen volt fénykorában az 1949-ben Puskin nevére átkeresztelt mozgófény-játékház belső tere. A háború nem tett benne kárt, és a vakhittel fellépő, átkeresztelő újítók sem rombolták szét a barokkosan elegáns, szobros-vízeséses előcsarnokot, az emeleti páholykaréjt, a rivaldát és a függönyt, amely gongütésre húzódott szét, hogy kezdődjön a szertartás, a filmvetítés. Aki látta a Nem ér a nevem című 1961-es magyar filmet, fogalmat alkothat róla, hogy nézett ki fénykorában. A Puskin zászlóshajó volt a hatvanas évek mozirengetegében, a száznál jóval több pesti és budai filmszínház tengerében. Mindenképpen dobogós hely illette meg a versengésben, a többi pompázó hely, az Uránia és a Corvin mellett. Egész nap játszott, reggel kilenckor hangzott föl először a Rákóczi-induló, a Magyar Filmhíradó szignálja. A nyolcórai pénztárnyitás után már sorban álltak a ráérő anyagbeszerzők, a lógós diákok. ’68-ban például az utcán kígyózott a sor, amikor a kisvártatva betiltott Halálfejeseket tűzték műsorra. De díszbemutatók is megestek: itt hajolt meg Pasolini a Máté evangéliuma vetítése után. Műsorpolitikájának igényességére jellemző, hogy „Különleges film – különleges élmény” címkével ellátva európai művészfilmek otthona lett. El is lehetett bújni benne, s nem a nézőtéren. Akik a legutóbbi átalakítás előtt látogatták, tudják, hogy a baloldali pénztár mellett, hosszas kacskaringózással el lehetett jutni egy tágas várócsarnokba. Még filmet is forgattak: Sándor Pál a Ripacsok egyik jelenetét rögzítette a férfi mosdóban. A kilencvenes évek elején eluralkodó, és azóta is tartó, sőt, egyre erősödő válságban a Puskint utolérte az átalakítási hullám. Akkori gazdája, a Budapest Film 1996-ban háromtermessé építtette át. Metropolis, Körhinta, Amarcord – hirdetik a klasszikus filmcímeket. A földszintet és az erkélyt egybeszabva alakították ki a lejtősen emelkedő nagytermet, valamint az irodák és a belső előcsarnok helyén a két kisebbet. Ráday Mihály kárhoztatta is – többek között a BUDAPEST hasábjain – az átépítést, mert ezzel elveszett a pompázó egytermes filmszínház-hangulat, s lett belőle egy álcázott multiplex. A lendület még jó ideig vitte előre a háromtermest, manapság azonban kiültek rá is a hullafoltok. Az erkélyt lezárták, a DVD-kölcsönző a földszintre költözött, majd nemrég meg is szűnt. Csak a Semmelweis utcai fronton a kávéház nem mutat válságtüneteket. A mozi névadója párbajban esett el egykoron; lehetséges, hogy a Puskinra is ez a sors vár, csak éppen az ellenfelének nincsen arca. ● A képek forrása: Budapesti Mozitörténeti Alapítvány 23 BUDAPEST 2012 október FORGÓMORGÓ Puskin Kelecsényi László