Budapest, 2012. (35. évfolyam)
8. szám augusztus - Epreskerti Esték 2012
ma is kikölcsönözni, melyek más úton (legálisan vagy illegálisan) nem beszerezhetőek – az állomány csaknem tízezer címből áll. A Budapest Film mindenesetre a tékát még „néhány évig” fenntarthatónak tartja, és miután megtalálta az új helyét, átköltöztetik: a pletykák szerint a megoldás a Művész mozi alatti pincehelyiség lehet majd. Az Odeon Lloyd pedig könnyűzenei klubként folytatja. Az már persze más kérdés, hogy ez a funkció mennyire illik majd bele a környező Újlipótváros sétáló negyedének profiljába. Körösvölgyi Zoltán számos fórumon hangsúlyozta, hogy Budapesten túl sok az artmozi. (A vidéki helyzet sokkal súlyosabb: ott már korábban elkezdődött a bezárási hullám, például Győrben vagy Sopronban már nincs művészfilmeket vetítő intézmény.) Ahogy fogalmaz, az artmozi-látogatottság lecsökkent, az elmúlt években a fővárosban beállt a félmillió látogató körüli szintre. A jelenlegi budapesti artmozi-kapacitás ennek a sokszorosa; nem kell attól tartani, hogy a Budapesten művészfilmet artmoziban megtekinteni szándékozók kevesebb játszóhely megmaradása esetén nem találnak helyet – summázta véleményét, jelezve, hogy a preferált filmszínházak éppen az általuk üzemeltetett Művész, Toldi és Puskin mozik. Pedig a számok az Odeon mellett (is) szólhatnának: idén mintegy tizennyolc százalékkal több látogatója volt, mint egy évvel korábban. Tulajdonképpen ilyen logikával a Toldit is be lehetne zárni, hiszen az utóbbi években a forgalmi adatai nagyon rosszak voltak, csak az idén javított drasztikusan a statisztikán. De ha a Budapest Film túlad a jelenleg üzemeltetésre kiadott összes fővárosi moziingatlanon, nemsokára az a kérdés is felvetődhet, hogy mi szükség van egy viszonylag nagy létszámmal működő ingatlankezelő cégre. Persze addig, amíg leépítés eljut erre a szintre, van még egy kis idő, de ne legyenek illúzióink: be fog következni. Ez például abból is kiderül, hogy mit terveznek a főváros egyetlen, a kezükben lévő nem artmozijával, a patinás Corvinnal. (Ez Budapest egyetlen többtermese, amely önálló épületben üzemel, nem pedig plázában. Így építészeti szempontból is egyedülálló intézmény.) A Corvin nem is olyan régen még Európa legkihasználtabb filmszínháza volt. Körösvölgyi távirati stílusban azt mondta róla: a cég célja, hogy a többi saját üzemeltetésű mozijával együtt biztosítsa a Corvin működését, és ehhez megtalálja a megfelelő formát. Hogy pontosan mi ez a forma, az a Budapest Film Zrt.-nek a Fővárosi Közgyűlés által június 20-án elfogadott, nyilvánosan hozzáférhető üzleti tervéből derült ki: eszerint a cég 2012. szeptember 30-ig kivonul a Corvinból, és kiadná egy külső cégnek üzemeltetésre. Az indokok között az is szerepel, hogy 2007 óta nem átütőek az eredmények, a filmszínházat csak részben digitalizálták, az ott lévő három digitális vetítő pedig jól jöhet a Művészben és mondjuk a Puskinban. Kérdés azonban, hogy miért érné meg egy külső cégnek úgy üzemeltetni a Corvint, hogy a Budapest Film elszállítja a technikát, és még bérleti díjat is kell fizetni. A magyarországi mozipiac mintegy 80 százalékát birtokló IT Cinemas (a Cinema City mozikat üzemeltető cég) vezetője és tulajdonosa, Moshe Greidinger szerint a Corvin fontos pont a budapesti piacon. A Budapest Film szerint pont a Cinema City egyeduralma miatt nem képesek gazdaságosan működtetni – legalábbis ez derült ki az elfogadott üzleti tervből –, erre Greidinger csak annyit reagált: nem tudják, mi történt a Corvinban, de biztos, hogy nem ők tehetnek a helyzetről. Mindenestre az meglehetősen abszurd helyzet, hogy a főváros egyik legrégebbi és legegyedibb mozijának a jövője csak akkor biztosított, ha egy magáncég, jelesül a Cinema City esetleg kibérli. ● 29 BUDAPEST 2012 augusztus A Budapesti Városvédő Egyesület a hagyománytól kissé eltérve már augusztusban megtartja az idei Epreskerti Esték sorozatnak a szeptemberi Mária-ünnepekhez kapcsolódó zárórendezvényét: augusztus 22-én, szerdán 18.30 órától, a Magyar Képzőművészeti Egyetem kertjében, a barokk kálváriaépítmény színpadán (megközelíthető az egyetem Kmetty utca 26. szám alatti bejárata felől). A rendezvény támogatója Terézváros Önkormányzata BOLDOGASSZONY ANYÁNK a prózai, énekes és zenei est címe: az Erdélyi Zsuzsanna gyűjtéséből válogatott archai kus népi imákat, Mária-énekeket a HUNGAROTON klasszikus lemezéről, Jancsó Adrienne és Török Erzsébet előadásában, Mosóczy Miklós gitárkíséretével hallgathat ják meg vendégeink. A kálvária felületeire vetített színes fotók látványa és Csongár Péter klarinétművész szólófellépése gaz dagítja az eseményt. Külön története van ennek a gyűjtésnek és külön históriája a lemezről felhangzó műsoranyag születésének, mindkettő megérdemli azt a néhány mondatot, amelyet meghívónkra, műsorajánlásként a fentieken túl ide iktatunk. Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató korszakos jelentőségű munkája volt az 1960-as években – mondhatni az utolsó pillanatban – azoknak a szájhagyomány útján terjedő népi imádságoknak a rendszerezett összegyűjtése, tudományos feldolgozása, amelyek a magyar középkorból hozzák el még csorbítatlanul a késő utókornak a mélyen átélt hit szépen formált versekben és énekekben megjelenő hagyományát, a legnemesebb költészet fontos fejezeteként. (A gyűjtés anyaga, a szövegek 1976-ban kötetben is megjelentek, Hegyet hágék, lőtőt lépék címmel.) Ennek a lemeznek – amelyből most részleteket hallhatnak Jancsó Adrienne és Török Erzsébet ihletett tolmácsolásában – Mária a főszereplője, tekintettel a közelgő szeptemberi Mária-ünnepekre, alapja pedig az az 1972-ben készült New York-i amatőr felvétel, amelyet Püski Sándor még abban az évben lemezen is megjelentetett. Húsz esztendővel később ezt a hangzó anyagot javította fel – technikai értelemben – az akkor még működő HUNGAROTON Kiadó klasszikusokat gondozó osztálya. Megörökítve egy egyedülálló, fontos és gyönyörű produkciót, felemelve a technikát az előadók, az idén éppen száz éve született Török Erzsi és a versmondás nagy klasszikusa, Jancsó Adrienne művészi rangjára. ● Epreskerti Esték 2012 Gyulai Liviusz linóleummetszete a Hegyet hágék, lőtőt lépék kötet címlapján
