Budapest, 2012. (35. évfolyam)
8. szám augusztus - Csontó Sándor: Bérlettel a fedélzeten
Szó nincs arról, hogy a BKK feltalálta volna a melegvizet, és új, korszerű közösségi közlekedési alternatívát kínált volna. A főváros első közforgalmú gőzhajója már 1820-ban útjára indult, hogy a Vigadó tértől Óbudáig szállítsa az utasokat. (Sok víz lefolyt a Dunán azóta, de valószínűsítjük, hogy a menetidő nem csökkent számottevően.) A Dunagőzhajózási Társaság 1864-ben – saját óbudai hajógyárában – megépítette az első három gőzöst (Mátyás király, Szent István, Zrínyi), majd pár év múlva a karcsú propellereket (Hattyú, Fecske, Sirály, Sólyom), amelyek menetrend szerint hordták az utasokat Óbudától a Margit-sziget és a Sárosfürdő (a Gellért elődje) érintésével a Vámház térig. 1872-ben létrejött a Budapesti Csavargőzös Átkelési és Hajózási Rt., amelynek sokkal kisebb, fürge átkelőhajói az 1880-as években már évi 4 millió utast szállítottak. Ennek az aranykornak egyfelől a hidak megépülése és a villamos térhódítása vetett véget, másfelől meg az a máig ártó szemlélet, amelynek következtében Budapest elszakadt a Dunától: a beépítések és a közlekedési hálózat kialakítása folytán a rakpartok jóformán megközelíthetetlenné váltak. Bár 1928-ban még próbálkoztak vízitaxikkal, a „hajókázás” egyre inkább csak luxusszámba menő szórakozásként, turistaprogramként jött számításba. 1945-ben hidak hiányában rövid időre megint fontos szerepet kaptak a hajók, sőt a Szilágyi Dezső térről evezős átkelőjárat is indult, Óbudáról Újpestre pedig farmotoros csónakok jártak. Több kisebb cég és a MAHART vízibuszai után 1957-től a Fővárosi Kishajózási Vállalat (FKV) vette kézbe a dunai személyszállítást: ők állították üzembe Hófehérkét és törpéit, János vitézt és Iluskát, Piroskát és a Farkast meg a többi mesefigurát. 1958-ban már 2,3 millió utast szállítottak. (Ezeket a kis hajókat azóta átnevezték, de jó néhányukra ma is felszállhatunk.) Az utasszám a 2-es metró második szakaszának átadása után kezdett rohamosan hanyatlani. A járatoknak 1980-ban 3 millió, 1990-ben 1 millió, 1997-ben pedig már csak 53 ezer utasa volt, és az elmúlt években a hajóközlekedés egyet jelentett a sétahajózással. Tavaly aztán valaki az asztalra csapott, és ráragadt valami az előző rendszerből. Ezért dönthetett Budapest vezetése és a BKK a közösségi közlekedési funkció újraélesztése mellett. A projekt 493 millió forintos költségének 90 százalékát az Új Széchenyi Terv keretében az Európai Unió támogatása biztosította. Hajózni szükséges A járatok közül kettő (a D11 és a D12) hétköznapokon, egy pedig hétvégén közlekedik (D13). A munkanapokon közlekedő D11 járat hét pesti kikötő – Újpest, Árpád út, Meder utca, Népfürdő utca (Árpád híd), Jászai Mari tér (Margit híd), Petőfi tér (Erzsébet híd), Boráros tér (Petőfi híd) és a Haller utca mellett három helyen Budán is megáll: a Batthyány téren, a Szent Gellért téren és az A38 hajónál (Egyetemváros). A szintén munkanapokon közlekedő D12 és a hétvégéken, illetve ünnepnapokon induló D13 a Római-part és a Kopaszi-gát között hasítja a hűvös hullámokat. A hétvégén közlekedő D13-as járat felfűzi az óbudai-szigeti, margitszigeti és Dráva utcai kikötőket is, így el lehet jutni vele a főváros népszerű folyómenti közparkjaiba. A hajók munkanapokon a reggeli munkakezdéstől a kora esti hazajárásig közlekednek. A D11-es teljes üzemidőben jár 60 percenként, ezt a D12-es csúcsidőben szintén 60 percenként sűríti. A teljes belvárosi folyamszakaszon a két járat így csúcsidőben 30 perces követést biztosít. Munkanapokon jegy nélkül is bárki utazhat, akinek van érvényes Budapest-bérlete vagy bármilyen 24 órás vagy annál hosszabb érvényességű jegye. Jegy a hajókon is váltható, 400 forintért. A lecsószezonban rádiót hallgató honpolgár kezéből délidőben kiesett a villa. − Vilma, gyere már be, figyeld csak a Kossuthot! Megint buszjeggyel lehet csolnakázni a folyón, mint az érettségid idején. Hívd fel délután a Jenőéket Torontóban, jöjjenek ők is hamar! Hajó, ha nem jó Az ötlet kiváló a megvalósítás már döcögősebb, pontosabban magyarosabb. Jelzik ezt a kezdeti anomáliák. A járat minden kikötője új vagy felújított, akadálymentes, sőt a Boráros téren lift is épült a mozgáskorlátozottaknak. Mindez mutatósnak tűnik, viszont a Haller utcai megálló már a kezdet kezdetén megszűnt. A hivatalos verzióban az alacsony vízállásra fogták a dolgot, de az igazi okot a vak is látja: nem Bérlettel a fedélzeten Csontó Sándor Július 1-től menetrend szerinti hajójáratok indultak a Haller utcától az Árpád útig, illetve a Kopaszi-gáttól a Római-partig. Budapest Főváros Önkormányzata, a Budapesti Közlekedési Központ és a BKV Zrt. a budapesti folyamszakaszon kilenc kikötőt alakított ki európai uniós forrásból. Céljuk elvileg a közlekedési problémák enyhítése volt a Duna kihasználásával. A lakosság köszöni szépen, a turisták meg hajókáznak. 2 BUDAPEST 2012 augusztus
