Budapest, 2012. (35. évfolyam)
7. szám július - Perczel Olivér: Bikaviadalok Budapesten
A fővárosi állatkert működtetője, az Állat- és Növényhonosító Társaság a millenniumi kiállítás után gyakorlatilag csődközeli állapotba került. Területét bérbe vette az Ős-Budavára mulatóhely, de a fő bevételi forrást biztosító látogatók sajnos megcsappantak. Jó lehetőségnek ígérkezett bikaviadalok rendezése, ezért a társaság már 1899. május 1-jén kérvényben fordult a tanácshoz, miszerint: 1899. május 15. – október 15. között a lecsapolandó nagyobb tavat és környékét bérbe akarják adni a Gronan Garten Leó bécsi lakos által rendezendő látványos ságokra: „a zentai csatát ábrázoló élő óriási sakkjátékok, a XVI. századbeli lovagjátékok, végül vérnélküli bikaviadal rendezésére.” A tanács 1899. május 4-én lezajlott ülésén megadta az engedélyt, ami ellen az Országos Állatvédő Egyesület tiltakozott. Valami történhetett, mert az Állat- és Növényhonosító Társaság igazgatójának nyilatkozata szerint „az állatkertben tervezett bikaviada lok megtartatni nem fognak”, így kérvényük tárgytalanná vált. A bikaviadalok ügye csak eltolódott: öt év múlva, 1904. május 9-én a társaság igazgatója ismét engedélyt kért a tanácstól. Kérvényében bejelentette, hogy a Krausz és Bettelheim által bejegyzett Betéti társaság az Állat- és Növényhonosító Társaság kertjében a nagy tavat és a tó körüli partrészt vérnélküli bikaviadal rendezésére 1904, esetleg 1905. és 1906. évre bérbe vette. Majd a társaság pénzügyi problémáira céloz: „ezek leküzdésére minden oly alkalmat meg kell ragadnunk, mely anyagi érdekeink javulására nézve sikeresnek ígérkezik, s miután a föntebb körülírt látványosság meggyőződésünk szerint jelentékeny anyagi haszonnal fog járni, mindezeknél fogva tisztelettel esedezünk: méltóztassék a szerződéseket tudomásul venni, illetőleg jóváhagyni, s a vérnélküli bikaviadalok rendezhetését engedélyezni.” Az engedélyezési eljárás és az építkezés Az ügyet az 1904. május 21-én tartott tanácsülésen tárgyalták a város vezető tanácsnokai, ahol is az engedélyt nem a kért három évre, hanem csak próbaképpen az 1904. évi szeptember hó 30-ig terjedő időre adták Bikaviadalok Budapesten (1904. június 11. – július 14.) Perczel Olivér Állatviadalokat a régi Pesten már a 18. században is tartottak, hecc-színháznak nevezték, ez állatok egymás elleni küzdelmét jelentette. 1783-ban épült fel a római amfiteátrumokhoz hasonlító deszka küzdőtér, ahol medvék viaskodtak farkasokkal, vaddisznókkal és kutyákkal. Korabeli leírások elmondják, hogy az előadások véres és izgalmas csúcspontja volt a hecc-mester küzdelme egy felbőszített bikával. A rárontó bikát a heccmester „nem kerülte el, hanem kiválasztotta a kedvező pillanatot, s midőn a bika éppen döfni akart, megragadta a szarvait és felvetette magát a hátára. Egy ideig hurcoltatta magát, azután kést rántott elő s markolatig beledöfte a bika szügyébe.” Ezeket a „mulatságokat” az előkelőbb közönség tiltakozására a 18. század utolsó éveiben betiltották, és egészen 1904-ig nem is rendeztek újabbakat. 18 BUDAPEST 2012 július A Cuadrilla bevonulása forrás: Szalon Újság, 1904. 10. sz.
