Budapest, 2012. (35. évfolyam)
7. szám július - Buza Péter: A Szabó család
Az idősebb – és vendéglők belső ügyeiben is járatos – pestújhelyiek nagyon jól tudják, ki volt annak idején Csermanek János . Pikolófiú a Szabó vendéglőben, ládarakosgató, árut cepelő, sepregető mindenes a közeli piacon. Többször is előfordult aztán – sokkal később –, hogy nagy fekete autók álltak meg a keresztmama, Bogáromi néni kis földszintes háza előtt: Kádár János látogatóba érkezett a Palota és Zug ló közt fekvő településre. A fontos ember, aki soha senkit sem avatott a bizalmába, aki magánélete legközönségesebb tényeit is hétpecsétes titokként őrizte. Mert úgy gondolta, nem tartoznak senkire. Tulajdonképpen őrá magára sem. A fenti néhány mondatot – ha nem is szó szerint – éppen tizenöt éve megjelent kötetemből (Pestújhely emlékkönyve) idéztem ide. A kismonográfia függelékében olvasható el teljes terjedelmében mindaz, amit akkor ott helyben és aztán a most száz esztendeje kezdődött életút más, korai állomásain megtudtam, megtudhattam és leírhattam. A könyv megszületése után, 1997-ben még néhány hónapig folytattam is a kutatást, főleg Pusztaszemesen és Kapolyon, ahol Kádár gyermekkora első éveit töltötte. De azt a néhány új információt, amit akkor összekapartam, már nem publikáltam. Valaki már mesélt nekem Szabóékról, amikor a Pestújhelyi emlékkönyv adatait gyűjtögettem. Katona István (1928–2006) emlékét elsősorban mint fotográfusét őrizte meg a kortárs fotóművészet szakmai emlékezete, miközben a pártfőtitkár mellett töltött be bizalmas pozíciókat évtizedeken keresztül, mint aféle szürke eminenciás. Ő hozott össze az akkor Pestújhelyen, az Angyal utcában élő, hetvenes éveiben járó asszonnyal. A fent említett vendéglős famíliából a hölgy csupán Szabó Gyulá t (az 1877-ben Királyhelmecen született pestújhelyi korcs-A Szabó család Száz éve született Kádár János Buza Péter Hét esztendeje, hogy a Pestújhelyi Emlékkönyv vonatkozó részében családilag érintett középkorú asszony felhívott telefonon, barátságosan a fejemre olvasva, nem voltam igazságos, amikor úgy jellemeztem Kádárt, mint aki sohasem barátkozott. Mert az ő felmenőivel, családjával igenis tartotta a segítőkész kapcsolatot. A centenárium kerek évforduló vitathatatlanul. Egy vitathatatlanul történelmi személyiség életében különösen. Úgy döntöttem, itt az ideje, hogy közreadjam ennek a 2005 nyarán zajlott beszélgetésnek kommentált lényegét. A mesélő a pestújhelyi Szabó család ma élő nemzedékéhez tartozik. 12 BUDAPEST 2012 július Juci a színpadon (30-as évek)
