Budapest, 2012. (35. évfolyam)
6. szám június - Nagy Béla: Ezerarcú pincéink
sok pesti polgár végső menedéke volt. A munka Hild József vezetésével már 1846-ban megkezdődött ugyan, de a tényleges építkezéshez csak a forradalom és szabadságharc után fogtak hozzá. Hild nem érte meg a befejezést, sőt, egy esztendővel a mester halála után a kupola anyaghibák és kivitelezési okok miatt beomlott (1868). A visszabontások után tervezte át Ybl Miklós neoreneszánsz stílusban, de az ő élete is előbb elfogyott mint itt a munka: a bazilika csak 1905-re készült el, már Kauser József közreműködésével. Zárókövét a felszentelés után egy évvel I. Ferenc József, az uralkodó jelenlétében helyezték el. Bár bazilikának nevezik, a templom szerkezete nem bazilikás elrendezésű: görög keresztet formál, kilencosztatú térrel. Innen nyílik a sekrestye és a Szent Jobb-kápolna is. A tér központjában emelkedik a kupola, mely Magyarország három legnagyobb épületének egyikévé rangosítja. (Budapesten a Parlament és a Bazilika egyaránt 96 méter magas.) Alatta kiterjedt pincerendszer húzódik meg – új mintát adva ennek a föld alatti épületszintnek lehetséges funkciójára. Tereiben kiállítások és más rendezvények gazdagítják az egyház, az ország és a főváros kulturális életét. A Magyar Természettudományi Múzeum egy újabb különleges épület, különleges pincével. 1996 óta a volt Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia (Ludoviceum) épületének egy része és a lovardából mozivá, majd közgyűjteménnyé előlépett épület ad otthont az intézménynek. Az épületeket a közös pince teszi összetartozó térbeli egységgé. A bejárat impozáns cet-csontváz „építménye” alatt elegáns kiállítóterek nyílnak, melyek egyik legérdekesebb része a „száraz-akvárium”, mely betekintést nyit a tengerek világába, néhány élő akváriummal kiegészítve. A volt Katonai Akadémia legalsó szintje reneszánszát éli. Vannak olyan pincék is, amelyek elveszítették ugyan a házukat, de életben maradtak. Ilyen a Honvéd Főparancsnokságé, a Várban, a Dísz téren. Az 1897-re már meg is valósult épületet Kallina Mór tervezte (1895). A Szent György tér felől korábban az ugyancsak a Kallina Mór által tervezett Honvédelmi Minisztérium székházának támaszkodó négyszintes épület homlokzatát a kilenctengelyes szimmetria és a hatalmas kupola határozta meg. A tömb két utcácskával, elegánsan, egységes építészeti alkotásként kötötte össze és választotta szét a zajos piacteret, a Dísz teret és az emelkedett hangulatú Szent György teret. Ez utóbbi a magyar kultúra igazi „szabadtéri temploma” (egyébként templom is állt itt a középkorban). Szent György kultusza értelmezi a magyar kultúrát az európai kulturális térben, összekapcsolva az égtájakat, Prágát, Kijevet, Rómát, Londont és Budapestet. A Honvédelmi Minisztérium közpalotája mára eltűnt, a Honvéd Főparancsnokság több részletben lebontott épületének megmaradt része 2004 óta áll műemléki védelem alatt. Pincéjét megnyitották a Szent György térre nyíló lejtős kert felé. A kimélyített gyepes tereprézsűn elhelyezett, padokként használható hasábok lépcsőznek a pinceszintig, ahonnan a presz szó nyílik, és ez a sajátos előtér maga a kávézó terasza. Az Akvárium (nem is olyan régi nevén: Gödör) tereit az új Nemzeti Színház hagyta ránk, miután a teátrum végül is a Duna partján, a Millenniumi Városközpontban épült fel. A pinceszinteken garázs és kulturális, szórakoztató, vendéglátó komplexum jött létre. Remélhetőleg már nem tart sokáig a korlátozott használhatóság, és az együttesben lévő részlegesen vagy alkalmilag használható befejezetlen, kihasználatlan tereket – melyek lényegében ma is építési területek – hamarosan befejezik, így ténylegesen birtokba vehetik a 28 BUDAPEST 2012 június A Magyar Természettudományi Múzeum legalsó tere Presszó a Honvéd Főparancsnokság háza alatt
