Budapest, 2012. (35. évfolyam)
6. szám június - Láng Orsolya – L. Kurucz Katalin: Az aquincumi „Festőház”
Rohamtempójú feltárás során egy kilenc helyiséges, északi és déli végén egy-egy oszlopos tornáccal (porticus) ellátott kisebb épü let körvonalazódott 1941-ben, Nagy Tibor kutatása során. Szinte minden helyiségéből sok falfestmény-töredék került elő, a régész a termek öntött padlóját és falait igen jó állapotban találta, sok helyen még a lábazatot díszítő freskók is a helyükön voltak. A munka során nagyon sok mécses, illetve az egyik helyiségből kis tégelyek is előkerültek, amelyekbe olyan pigment-anyag volt beleszáradva, mint amilyen festékkel a falakat is díszítették. Az együttes ezért kapta a Festőház elnevezést. Újabb ásatások Az épületet nyugat felől kisebb utca, keletről csatorna határolta, dél felé pedig Nagy még egy kéthelyiséges pincét is dokumentált, egy csatlakozó öntött padlós, felszín feletti teremmel. Az előbbinek ablaknyílásai, levezető lépcsője és a födém gerendafészkei is igen jó állapotban maradtak meg. A fotókkal és rajzokkal alaposan dokumentált ásatáshoz tartozó kéziratos jegyzetekből az is kiderült, hogy a pince fölött kemencék is voltak. A feltáró az épületnek két periódusát tudta elkülöníteni, a ház a 2. század első felében épülhetett, majd a század végén átépítették és a 3. század közepén éghetett le. Az előkerült maradványok alapján – és a kevésbé kutatott területrészek miatt – a régész arra a következtetésre jutott, hogy a déli városfal szomszédságában kevésbé sűrűn beépített, inkább kertvárosias jellegű zóna lehetett, önállóan álló épületekkel. A területen azóta sem folyt több régészeti feltárás, így a későbbi kutatásban is ez a vélemény élt tovább. Az utóbbi években megindult múzeumfejlesztéshez kapcsolódó, az egykori lőtér elbontása során zajló régészeti munka során mód nyílt a Festőház és környékének újrakutatására. Az előzetes talajradaros vizsgálat és a 2009 és 2011 között folyt ásatások alkalmával kiderült, hogy a római épületet és közvetlen környezetét a lőtérépítés földmunkái során szinte teljesen megsemmisítették, a háznak mindössze a délkeleti sarka maradt úgy-ahogy épen, a többi elpusztult. Szerencsésen átvészelte ugyanakkor az elmúlt hetven évet a pince, amelynek falaiból mintegy negyven centinyit bontottak el, a többit feltöltötték. Az új kutatások során feltárt kisebb járószint-maradványok alapján kiderült, hogy a pince és a Festőház egykor összetartozott. A pincétől délre csatornarészletek és egy kis sütőkemence bukkant elő. A dombok elbontásakor az is nyilvánvalóvá vált, hogy a világháborús építkezések során a Festőház és a szomszédos épületek anyagát – freskóanyagukkal együtt – „beletolták” a lődombokba. Az új ásatások során például a nyugatiból több tucat ládányi falfestmény-töredéket emeltünk ki, sokkal többet, mint amennyit az 1941-es munka során Nagynak lehetősége volt összegyűj-Az aquincumi „Festőház” Láng Orsolya – L. Kurucz Katalin Az aquincumi polgárváros falakkal körbevett négyszögén belül legtöbbször a keleti, északkeleti részt érintették az ásatások, a délkeleti részén csak kevés régészeti kutatás folyt. Az első dokumentált feltárásra itt 1941-ben került sor, amikor a második világháború alatt lőteret építettek a területen. Nagy Tibor régésznek − jelenlegi ismereteink szerint – mindössze mintegy két hónapja volt a munkát elvégezni a már megépített lődombok közötti kis területen, ahol falak bukkantak elő. Az akkor félbemaradt munka az utóbbi három év erőfeszítéseinek köszönhetően most a teljes feltárással és az épület rekonstrukciójával a végéhez érkezett. Június közepétől bárki megcsodálhatja ezt a páratlan látványosságot. 8 BUDAPEST 2012 június A rekonstruált épület
