Budapest, 2012. (35. évfolyam)
1. szám január - Pásztor Erika Katalina: Testet, házat, üzletet építeni – okosan
A huszadik század végére a testépítést (body-building) a tömegek praxisában egyre inkább kiszorította a fitnesz, ami nem csak a test tudatos és kontrollált építését, hanem egészséges életmódot, táplálkozást, rendszeres edzést és megfelelő pihenést – s nem utolsósorban vonzó üzleti lehetőséget is jelent. A fitneszipar ma a válság ellenére is bővül, egyes előrejelzések az elkövetkező öt évre növekedést és méltányos hasznot jósolnak ennek az igencsak szerteágazó és sokféle terméket, szolgáltatást kínáló iparágnak. Ezt a pozitív jövőképet az egészségtudatosság szintjének növekedésével indokolják, amiben a munkavégzéshez szükséges jó kondíció mellett a népesség elöregedésének, s az egészség hosszú távú megőrzésére irányuló (persze mesterségesen is generált) figyelemnek fontos szerepe van. Az urbanizációval együtt járó, a városi közösség egészét érintő környezetszennyezés káros hatásait ellensúlyozandó, az egészséges életmód kialakításában és fenntartásában egyre nagyobb szerepet kapnak az új testkultúra-centrumok. A legnagyobb magyarországi fitnesz-wellness központtal rendelkező, száz százalékban magyar tulajdonú Oxygen Wellness Kft. üzleti stratégiája és sikerei is igazolják a nemzetközi trendeket. 2010 decemberében az újpesti és Fáy utcai épületek után új, reprezentatív fitnesz-wellness központot nyitottak a Naphegyen. A naphegyi Oxygen Wellnesst a budai Tabán tetejére, a Hegyalja út, Czakó utca és a Naphegy utca által közrefogott sportpálya alá építették, a hegyoldal lejtéséhez illesztve, a közel tízezer négyzetméter szintterületet tulajdonképpen a hegyoldalba betolva. Így a háznak csak egy homlokzata van (a Naphegy utcára), három oldalról nagyrészt föld veszi körül. A tetején teniszpálya működik, ehhez egy minden oldalon üvegfalakkal megnyitott, szabálytalan oldalú paralelogramma alaprajzú kávézó kapcsolódik. A kávézón kívül csak a sporttelep főbejárata felé eső, külön bejáratú egyszintes önkormányzati zeneterem az a tetőfelépítmény, ami föntről, a Czakó utcából is látszik. A kávézó üvegdoboza nem öncélú, mert fénycsapdaként működik, ravasz megoldással az egy szinttel alatta lévő fitneszte-Testet, házat, üzletet építeni – okosan szöveg: Pásztor Erika Katalina, fotó: Sebestyén László A test kultúrájának a 20. századi újjászületését és mind a mai napig tartó diadalmenetét állítólag egy satnyácska testalkatú, Friedrich Wilhelm Müllernek született königsbergi fiatalembernek köszönhetjük. Ő lett Eugen Sandow néven a modern testépítés atyja és hírességek, mint Thomas Edison vagy Sir Arthur Conan Doyle barátja, a testépítésről szóló első könyvek szerzője, s az első ilyen tárgyú folyóirat tulajdonosa. Sandow-t 1894-ben az Edison Studio filmen is megörökítette, így ma is megcsodálhatjuk a hellén kor ideái alapján tudatosan felépített izmait. A kimunkált test látványa már a századelőn is óriási közönséget vonzott, s ez jottányit sem csökkent a ma megrendezett versenyeket illetően. 18 BUDAPEST 2012 január
