Budapest, 2012. (35. évfolyam)
5. szám május - Perczel Olivér: Állatkertünk megnyitja kapuit
miatt lerobbantott kövekből is használtak az építéshez. Neuschloss Kornél tervei alapján készült el két mára már világhírű építmény az új állatkertben. Az egyik a jelképpé vált „elefántos főkapu”, a másik a szokásosan elefántháznak nevezett épület, amelyet akkor „a vastagbőrűek házának” hívtak. Mellé akkor egy 31 méter magas minaretet is felépítettek, azonban a török nagykövetség vallási megfontolású tiltakozására – iszlám szimbólum ne ékesítsen egy állatházat – a főváros 1915-ben lebontatta azt. (A minaret 1997-ben, a ház felújításakor újra felépült, ma is meghatározó eleme a parknak.) A többi bemutatóhely rendszerét, elhelyezkedését Lendl Adolf dolgozta ki. Arra is figyeltek, hogy a távoli földrészekről származó állatok egy része hazájuknak megfelelő stílusú épületben kapjon helyet. Így a struccok háza afrikai stílusú, míg a terrárium cölöpökre épített indiai házra emlékeztetett. Magyar parasztkörnyezetet utánzó udvarban mutatták be a házi szárnyasokat, a szürkemarhát, a vidék állatait. A fiatal építésznemzedék tehetségei is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra, a már említett Kós Károly és Zrumeczky Dezső népi jellegű épületeikkel (erdélyi magyar stílusú madárház, fácános és sasház) alkottak remekműveket. A költségek egyre nőttek, a bizottság képviselőinek újra pénzért kellett folyamodniuk, amelyet az 1910. június 6-7-én lezajlott közgyűlésen 643 ezer koronával meg is szavaztak. Még egyszer sor került egy újabb nagyobb összegű támogatásra: 1911. június 14-én a bizottság 332.600 koronát kapott. Ezt a végső munkálatokra, a 13 BUDAPEST 2012 május Bölényház A zsiráfház terve (1909) forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény forrás: Budapest Főváros Levéltára
