Budapest, 2011. (34. évfolyam)
12. szám december - FÉNYÍRDA - Zolira emlékezve
Az szokásosan és gyakran előfordul, hogy ebben a rovatban olyan alkotónak kínáljuk fel a fotográfiáknak szánt felületet, aki már régen befejezte földi pályafutását. De olyan még soha, hogy a szerzők és szerkesztők közül bármelyikünknek személyes köze lett volna az életpályához, amelyből ide képeket válogattunk. Most viszont egy frissen megjelent posztumusz albumból válogattunk bravúros mutatványokat, éspedig egy olyan kirobbanó tehetségű fotográfus albumából – fotóriporter volt és fotóművész, de műve és elhivatottsága a régi nagyok közé emeli –, akivel nekem magamnak is barátságos és személyes kapcsolatom volt. Míg végleg el nem távozott közülünk, botrányosan fiatalon, ötvenhét évesen, tavaly, május fényeinek napjaiban. Együtt dolgoztunk a rendszerváltással kezdődött korszakban a Respublika szerkesztőségében. Az újságot a Spiegel mintájára készült politikai hetilapként képzelte el Thurzó Tibor , az akkori Magyar Nemzet külpolitikusa, a tudását-tapasztalatait éppen privatizáló szerkesztőnk, aki megtalálta a korábban több mint egy évtizeden át a Távirati Irodánál riporterkedő Pólya Zolit, s megtette képszerkesztőnek. Nyár volt akkor a Fő utcában és a budai Dunaparton, amikor – már nem emlékszem, miért – megkértem, készítsen rólam portrét a kapun túl, Budapest látképébe komponálva. Laborvilágot éltünk, nem zsizsegtek még körülöttünk a „villanygépek”, másnap kaptam meg a nagyítást. Rácsodálkoztam. Ilyen jóképű ifjú férfi lennék? Tényleg annak látszottam. Mögöttem a folyó, a túlparton a parlament, lezser testtartásban fél-lovagolok a felső rakpart kőmellvédjén, akkori kedvenc rövidujjú zöld selyemingemet dagasztja a friss szél, büszkén nézek szembe a férfias szépségemet csodáló kamerával, visszafogott, derűs mosollyal a szám szegletén. Életem egyetlen sztárfotója. Jó két évtizeddel később most már tudom biztosan. A gyászjelentéséből azt is, hogy mire a Respublikához eljutott, már több szerkesztőségben is dolgozott az MTI után, s hogy a bukott magyar Spiegel elmúltát követően megint újabb és újabb lapoknál fotografált. Közben tanított, 38 BUDAPEST 2011 december Zolira emlékezve FÉNYÍRDA
