Budapest, 2011. (34. évfolyam)
12. szám december - Saly Noémi: Ujjé(g) a ligetbe!
sikerült megnyerni hozzá, mint báró Eötvös József és gróf Andrássy Manóné . Még abban a hónapban felépült a ligeti tavacska partján az első faház, ahol föl lehetett csatolni a korcsolyákat, s megmelegedni, ha nagyon átfázott valaki – de az igazi fagyra azon a télen sokáig kellett várni: a jégpálya megnyitására 1870. január 29-én került sor. A következő évben már december közepén megrendezhették az első hivatalos versenyt, külön a hölgyek és az urak számára. Az uraké egy gyorsasági és egy „ugrató” számból állt, a hölgyek pedig „a korcsolyázás művészetében” remekelhettek. A példa már ott volt mindenki előtt: az előző szezonban Pesten járt a műkorcsolyázás amerikai csillaga, Jackson Hai nes (1872-ben majd ismét elkápráztatja a magyar közönséget), onnantól kezdve mindenki az ő nyomdokain próbált siklani és pörögni a jégen. Ő használta először a cipővel egybeépített műkorcsolyát, amelyet sokáig a nevével is jelöltek. A gyorsasági és műkorcsolya-bajnokok mellett feltűntek a jégtánc első hazai virtuózai is, köztük Jungfer Matild és Rohonczy Gedeon párosa. Rohonczy híres-hírhedt pesti arszlán, a Szabadelvű Párt vezéregyénisége, szoknyavadász világfi volt, aki az 1890-es években pompás jégünnepélyeket is szervez majd a báli szezonban, látványos díszletekkel, jelmezes bemutatókkal, több ezer fő részvételével. Jungfer Matildban a világszínvonalú díszmű-lakatos és gyáros, Jungfer Gyula leányát sejtjük. Ekkor már nem a Hofhauser Antal tervei szerint épült egyszerű, favázas épületben csatolják a korcsolyát: 1875-re elkészült egy sokkal szebb és elegánsabb. Lechner Ödön álmodta a tó partjára. Hogy miből futotta erre a Korcsolya Egyletnek? A tagdíjak mellett azoknak a mulatságoknak a jövedelméből, amelyeket nem a jégen, hanem elegáns pesti báltermekben tartottak, és mindig ott volt „tout Budapest”. A báli meghívókon pedig ott szerepelt a szerény megjegyzés: „felülfizetések köszönettel elfogadtatnak”, vagyis önkéntes hozzájárulásokkal is lehetett gyarapítani az egylet vagyonát. Az adományozók listáját közölték az évkönyvben – folyt is a nemes versengés... Lechner csipkés díszektől és patkóíves nyílásoktól keleties hangulatú, de Palladio reneszánsz világát is felvillantó faépülete igazi kis remekmű volt. Alapozását a mocsaras talajba vert, 12-14 méteres cölöpök adták, földszintjén „korcsolya-felkötő csarnok”, az emeleten nagyterem, kétoldalt két 27 BUDAPEST 2011 december forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény A Hofhauser-féle első faépület Lechner Ödön bájos kis korcsolyacsarnoka Klösz György fényképén Az új csarnok oldalról, színezett képeslapon
