Budapest, 2011. (34. évfolyam)
12. szám december - Debreczeni-Droppán Béla: A „Különc” zaklatott élete és tragikus halála
Teleki László gróf 1811. február 11-én született Pesten, idősebb Teleki László gróf és Mészáros Johanna bárónő gyermekeként. A Kálvin téri református parókián fennmaradt anyakönyv tanúsága szerint a következő napon keresztelték. Erdély és Magyarország egyik legjelentősebb arisztokrata családjából származott, amely számos kiváló embert adott a hazának. Ősei között ott találjuk például Teleki Mihály (1634–1690) erdélyi kan cellárt, a családi vagyon megalapozóját és Ráday Pál t (1677–1733), II. Rákóczi Fe renc híres kancellárját is. Nagyapja, József (1738–1796) az 1790–91-es országgyűlés egyik legtekintélyesebb és legbefolyásosabb politikusának számított. Édesapja, László (1764–1821) jelentős pedagógiai gondolkodó, a Tudós Társaság alapításának egyik első kezdeményezője és szószólója. Mindketten nagy könyvgyűjtők, a felvilágosodás elkötelezett hívei. Végül nem hagyható ki a családi tablóból Teleki László féltestvére, a nála több mint húsz évvel idősebb József (1790–1855) sem, aki a hivatali, illetve politikai pályáján Erdély kormányzóságáig vitte, és aki mint historikus és mint a Magyar Tudományos Akadémia első elnöke írta be a nevét a magyar tudománytörténetbe. Az ellenzék vezéregyénisége Teleki László oktatására szülei nagy hangsúlyt fektettek. A 17 éves koráig tartó otthoni nevelést követően 1828-tól a sárospataki kollégiumban folytatta tanulmányait. Itt többek között az a Kövy Sándor profes z szor tanította, akinek keze alól nem sokkal korábban Kossuth Lajos is kikerült. Pataki tanulóévei után 1830-ban Budán, a Helytartótanácsnál fogalmazógyakornok lett, majd a következő évben József bátyja magával vitte Bécsbe, ahol két évet töltött. Testvére és édesanyja kérésének engedve, kancelláriai gyakornokként hivatalt vállalt, de ezt kezdetektől nem szívesen tette, mert a Metternich-rendszerrel szemben erős ellenszenvet érzett. Bécsből mihamarabb szabadulni akart, Göttingenbe szeretett volna utazni, hogy ott folytassa tanulmányait, mint korábban nagyapja és apja is, de a kormány nem engedte meg, hogy a liberális hírben álló egyetemen tanuljon. Végül a berlini egyetem jogi fakultásán hallgatott két félévet. Innen távozva két éves európai körutat tett, mely hasonló hatást gyakorolt rá, mint Széchenyi re és Wesselényi re. Hazatérve politikai pályára lépett. Először az 1837-38-as erdélyi országgyűlésen vett részt Fogaras megye követeként. Hamarosan az ellenzék meghatározó politikusa lett, és ennek köszönhetően ettől fogva állandó szereplője a titkosrendőri jelentéseknek. Az ekkor szerzett tapasztalatokat nem sokkal később az 1839-40. évi pozsonyi országgyűlés felsőtábláján kamatoztatta. Itt legjobb barátja, a Bat thyány Lajos gróf vezette főrendi ellen zék liberális csoportjának tagjaként szólalt fel többek között Kossuth és Wesselényi jogtalan elítélésével kapcsolatosan. A következő, 1843-44. évi országgyűlésen Teleki az ellenzék vezérszónokává és egyik legmeghatározóbb személyiségévé vált. A „Különc” zaklatott élete és tragikus halála Históriai helyszínelés Pesten, a Teleki palotában Debreczeni-Droppán Béla A 19. század jeles államférfiát alig néhányan, csak a történelem iránt behatóbban érdeklődők ismerik. A Magyar Nemzeti Múzeum október végén megnyílt kiállításával ezen próbál változtatni. Nincs is erre jobb alkalom, mint Teleki László születésének idei 200. és halálának 150. évfordulója. Hivatalos búcsúztatásának, ravatalának helyszínét idézi fel a tér berendezése. És az életutat bemutató rekvizitumok mellett a különös pesti esetet: Thaisz Elek főkapitány a nagy halott testéről készíttette el Mayer György híres pesti fényképésszel, nemcsak a város, de az ország és a szakma történetében is az első helyszíni bűnügyi fotográfiát. Az akkori és a mai helyszínelési gyakorlat bemutatásától – amelynek megtervezésében részt vettek az ORFK BSZKI és a Rendőrtiszti Főiskola szakértői is –, azt remélik a kurátorok s a múzeum, hogy a legfiatalabb látogatók nemzedékéhez is közelebb hozza a történelem jelenidejét. 14 BUDAPEST 2011 december A Szervita tér, jobbra a Teleki-palotával. Fuschthaller Alajos, 1840 körül forrás: BTM Fővárosi Képtár
