Budapest, 2011. (34. évfolyam)
11. szám november - Csontó Sándor – Ercsényi Balázs: Találkozunk az óra alatt?
A Széll Kálmán tér a budai oldal egyik legforgalmasabb, valljuk meg, kaotikus közlekedési csomópontja. A tér közlekedési gondjainak megoldása, városképi rendezése évtizedek óta napirenden volt, végül 2011 júniusában a Fővárosi Közgyűlés elfogadott egy átfogó rendezési tervet. A területre meghívásos tervpályázatot írtak ki, amelyen a legmegfelelőbb közlekedési és téralakítási koncepciót a Főmterv Zrt. mutatta be. Mégis, amint napvilágra kerültek a projekt elemei, az pestiesen szólva „kiverte a biztosítékot”. Túl korán vagy még éppen időben? Tér-idő A török uralom után ezen a területen agyagbányát nyitottak, amely még a 19. század második felében is nyersanyagot biztosított a környéken működő téglavető üzem számára. A felhagyott bányagödör helyén telente korcsolyapálya, nyáron több teniszpálya működött. A terjedelmes budai placcot 1929-ben nevezték el Magyarország egykori miniszterelnökéről, majd 1951 novemberétől lett Moszkva tér. A háború után a helyreállított villamoshálózaton teherszállítás is folyt: pl. a dorogi szenet errefelé hozták a fővárosba. A tér első nagy átépítése 1940-ben volt – már ekkor jobb oldali közlekedésre épült ki a vágányhálózat, noha az ország csak egy évvel később állt át a bal oldali közlekedésről. A hurokrendszerű vágányhálózat lényegében 1990-ig változatlan maradt, ekkor alakították ki a mai villamos-fejvégállomásokat. 1972-ben, a metró budai szakaszának megnyitásakor emelték a régi kis kerek épület, a „gomba” helyére a metróbejárat legyező alakú betoncsarnokát (tervező: Czeglédi István ), mely a tér arculatát azóta is meghatározza. Már csak kevesen emlékeznek a Kalef becenévre és a pesti szlengben Moszkva téri ücsörgést, nézelődést és randevúzást jelentő „kalefozás”-ra. Később a Moszkváson, a Mólón csöveztek a galerik, és az „emberpiac” megnevezés is járta városszerte. A tér 2011. május 12-én ismét visszakapta Széll Kálmán nevét. Ütemes rendezés A Főmterv munkatársai a Széll Kálmán tér és tágabb környezetének átalakításakor egy szellős, jellemzően gyalogos forgalomra használt térburkolatos közlekedő teret képzeltek el, melyet három ütemben terveznek kivitelezni. (Partnerek: Finta Stúdió, Garten Stúdió) A tér használatát a tömegközlekedési eszközök (villamos, busz, metró), közötti átmenő gyalogos forgalom valamint a Fény utcai piac, a bevásárlóközpontok és a lakóterületek közötti gyalogos kapcsolat határozza meg. Jelenlegi állapotában a villamosforduló, a sok áttekinthetetlenül szétszórt buszmegálló, valamint az igénytelen árusító bódék miatt a tér tájékozódásra alkalmatlan, zűrzavaros, elhanyagolt megjelenésű. Az emberek csak a síneken, balesetveszélyes, szétfagyott, pihenő nélküli lépcsőkön bukdácsolva érhetik el céljukat. A metró mozgólépcsője nem túl szerencsés módon a tér közepére, a karakteres „legyezőbe” érkezik fel. Áthelyezése a finanszírozás és a forgalom megtartása miatt nem lehetséges, de az épület elbontása igen. A tervek megvalósulásának – az anyagiak mellett – jelentős forgalomszervezési akadályai is vannak, hiszen folyamatosan fenn kell tartani a metró-, villamos- és buszjáratokat. A Találkozunk az óra alatt? Csontó Sándor – Ercsényi Balázs 5 BUDAPEST 2011 november A tervezett Széll Kálmán tér madártávlatból, jobbra fent a Postapalota A Moszkva tér a metrófeljárat átadása utáni években
