Budapest, 2011. (34. évfolyam)

10. szám október - CIVILIÁDA - Buza Péter: Kadarkáink kertje - 40 Taker falat fest

A 2009-ben alapított Kadarka Kör a legen­dás magyar kékszőlő-fajta karrierjét egyen­gető asztaltársaság. Szövetkezve több intéz­ménnyel – a Petőfi Irodalmi Múzeummal, a Magyar Mezőgazdasági Múzeummal –, szőlészekkel, borászokkal, civil formációk­kal: a Budapesti Városvédő Egyesülettel (a főváros kultúrhistóriájának szakértőjével), a Kadarka Szalonnal, az elmúlt két és fél évben elkezdte felépíteni projektjét: a ka­darka alapú Budai Vörös, a város hajdan leghíresebb kertkultúra-termékének újra­alkotását. Budapest majdani idegenforgal­mának remélt zászlósboraként. 2010-ben, és 2011-ben elsősorban arra irányultak az erőfeszítések, hogy előkészít­sék a fajta újratelepítését az egykori Budai borvidék területén, városközeli telkeken. 2011 nyarára jutott el oda ez utóbbi (rész) program, hogy a telepítést elsőként befo­gadja (egy, mintegy 0,2 hektáros területre), a nagy író hajdani szőlőskertjének otthona: a Jókai-kert. Amelynek természetvédelmi kezelője a programot támogató környezet­védelmi államtitkárság szervezeti rendsze­rében működő Duna-Ipoly Nemzeti Park. Idén ősszel, az első, szimbolikus de tény­leges lépéssel – mintegy nyolcvan oltvány telepítésével – megkezdjük a programot. A ballószögi Hetényi József ajánlotta fel az oltványokat szőlőjéből. De Szekszárdról a Bodri Pincészet, Vesztergombi Ferenc, Halmosi József, Fekete Mihály, Egerből Dula Bence, Hagymási József, Gál Lajos, Ménesről Balla Géza , a monori Strázsa ­hegyről Szabó István Gyula is elkötelezte már magát, hogy jövő tavasszal bekap­csolódik a programba. S jelezte több pince még, vizsgálják ennek lehetőségét. A területen mintegy ezer tőke fér el a hagyományos művelési módra rendezett (bakművelés, alacsony kordonos művelés), és hagyományos eljárásokkal (a biosző­lőknél szokásos permetezéssel gondozott) szőlőskertben. Ahogy a fentiekből látszik: az ország borvidékeinek mindegyikéről szaporító anyagot kívánunk begyűjteni (már ami a kadarkát és annak változata­it illeti), az Alföldtől Egerig, Szekszárdtól Villányig, Ménestől a Délvidékig: a legki­válóbb kadarkás szőlészek-borászok köz­reműködésével. A Jókai-kert így megszülető történel­mi szőlőstáblájának neve: KADARKÁ­INK KERTJE. Minden borász és borászat, akik, ame­lyek a programban részt vesznek, osztozik a terület marketingjének hasznában, s így közösen borunk, a kadarka hungarikum­ként történő felmutatásában. Amennyiben akár állami, akár vállal­kozói alapon tovább építhető a termőte­rületek rendszere a klasszikus Budai Bor­vidéken – ami kívánatos, és programunk következő lépéseként ezen dolgozunk –, úgy a kereskedelmi forgalom is törvénye­síthető s megszervezhető lesz. De a fajta a történelmi bemutatókertje addig is további híveket szerezhet a kadarkának és a prog­ramnak, támogatókat sikeréhez. A kert telepítésének első lépését októ­ber 28-án, pénteken kora délutánra, három órától tervezzük. Színészek és amatőrök lépnek fel 20-30 perces műsorral, melynek keretében jelmezes sváb szüreti mulatság jelenetei mellett ismerkedhet a közönség Jókainak a kerttel kapcsolatos szövegeivel. A kádban taposott, káciban érlelődő ka­darkát az egri Hagymási József ajánlotta fel: bor is lesz belőle, hogy a 2012. évi újabb svábhegyi szüreti ünnepen megkóstolhas­sák az akkori résztvevők. Illés Zoltán államtitkárt kértük fel, hogy ismertesse elgondolását arról, mennyi­ben jelent aktív természet- és tájvédelmet a kultúrtáj rehabilitációja. Ezt követően az előkészített ültetőgödrökbe a Kadar­ka Kör tagjai, a BVE delegációja, s más közreműködők képviselői elplántálják az oltványokat. A közönség is aktív részese lehet az eseménynek. A telepítés s a szü­reti műsor fizikai munkáit a Rendőrtiszti Főiskola hallgatói vállalták. Nyitva a kert és a program. A bor és Bu­dapest szerelmeseit szeretettel várjuk! ● Kadarkáink kertje Buza Péter 40 BUDAPEST 2011 október CIVILIÁDA Taker falat fest Az hivatalos ősz első napján avatták fel az Ár­pád hídi bejárat közelében a Margit-sziget új játszóterét. Valamelyest elkésett a dolog, ha azt nézzük, hány nap lehet még hátra a ho­mokozáshoz az idén. Most, amikor avatták, mindenesetre még ígéretesen sütött a nap. Az öko-játszótérhez vezető, a híd alatt megbújó sivár betonfolyosó persze most is egy kicsit árnyékban bujkál, de hát éppen az a funkciója, hogy napfényt vigyen oda is, ahová sohasem jut. A derék nagy graffitit Taker festette a Szeretem Budapestet Mozgalom felkérésére. A SZEBU meglehetősen régen küzd a falfirkálás ellen, de ez a példa azt mutatja: lehetnek a harcnak fegyverszünetei. Sőt! Mert ahol helye van a fal­képnek, ott akár lábhoz is tehetjük a fegyvert...

Next

/
Thumbnails
Contents