Budapest, 2011. (34. évfolyam)
10. szám október - Ráday Mihály: Most jobb
Eiffel-irodában készítették. A területen a vasbeton BGA, vagyis a bomba-gázatom biztos(nak épült) óvóhely szintén védelmet kapott, valamint a vasutasok kulturális központja, a Törekvés Művelődési Otthon. Töröltek is néhányat az ország műemlékvédelmi listájáról. Az egyik ilyen, igen tanulságos történet a volt Balázs Vendéglőé . A Hivatal több ször kötelezte a tulajdonosokat az épület „jó karban tartására” Hiába. Senki sem fizetett büntetést, senki sem őriztette, volt, aki már gyanakodott – mint hallottam –, hogy az első tűzeset lehetett gondatlan hajléktalanok, a véletlen munkája, de, hogy másodszor is!? A lényeg, az eredmény világos: immár elvesztette építészeti és kultúrtörténeti értékeit, s miután a műemléki védettsége megszűnt, most már legálisan is jöhet a buldózer, az ingatlan (újra)hasznosítása. Bár, ki tudja. A Reich és fiai Zsinór-, Szalag- és Paszománygyár hibátlan Váci úti gyárépületének sorsát az ingatlan értékesítéséből nyerhető haszon pecsételte meg. Mielőtt (éppen e sorok írójának kezdeményezésére) műemléki védelmet kapott volna, eladták, lebontották, s a telek már közel három éve vár – üresen – újabb vevőjére... Hogy visszatérjünk az alapkérdéshez: műemlék a Pollack Mihály tervezte Paulay Ede utca 33., a Hild építette Dia na utca 17/a., a Lechner-Pártos irodában megálmodott Andrássy út 25., ki-ki sorolhatja tovább az ezekhez hasonlóan üresen pusztuló házak példa-sorát. Vajon megmenthető-e az ország épített öröksége akkor is, ha még mindig hiányzik a műemlékvédelmet szolgáló-szorgalmazó adókedvezmények rendszere, ha az előírás, tiltás, büntetés sokszor csak végrehajthatatlan „írott malaszt” marad? Lehet egy szóval is válaszolni. De inkább ne mondjuk ki. Bízzunk abban, hogy egyszer csak felnő az ország, és bevezeti a minden más civilizált országban már létező – adók el nem vonásával működő – ösztönzési eszközöket. Bízzunk abban is, hogy maga a társadalom felnő odáig, hogy az „élhető város” részeként szereti települése már meglévő épületállományát, megvédi, karbantartja önként azt, ami a saját kulturális hagyománya, legalább azt, ami törvény által is szentesítetten kimondva érték, Magyarország, vagyis mindannyiunk öröksége. Műemlék voltuk deklaráltatott. És most jobb lesz nekik? Reménykedjünk tovább. ● 13 BUDAPEST 2011 október A Balázs Vendéglő még nem is olyan régen Az Északi Járműjavító egyik – mára már funkciótlan – csarnoka Istvántelki Főműhely: az öthajós csarnok víztoronnyal