Budapest, 2011. (34. évfolyam)
9. szám szeptember - Simplicissimus Budapestje
Mottó 2 „Tichyné már hetven felé jár, de az apja is tisztítós volt, sőt ő alapította az üzletet. Ők mesélték, hogy 56-ban ez volt az egyetlen budapesti üzlet, ami nyitva volt. Csak hát egyre nem számítottak, hogy jön a rádió ostroma, és ennél fogva átjáróház lesz a tisztítóból. Az ávósok berohantak és átöltöztek az ott talált ruhákba, de ugyanígy tett sok forradalmár is, akiket üldöztek a rendőrök, sőt sokszor a másik fülkében épp egy rendőr öltözött át, aki félt a lincseléstől. Ezt Tichyné mesélte el. Az apja a deportálások idején zsidókat bújtatott a tisztítóban, volt, hogy húsz-harminc embert. Papírokat szereztek nekik, hogy el tudjanak menekülni, és persze a tisztításra beadott ruhákkal öltöztették őket. A háború után jött a tulaj a ruhájáért, ami ugye hát nem volt meg, ennél fogva állítólag rengeteg perük volt ruhaveszteség miatt negyvenhatban-negyvenhétben. Órákat beszélgettem velük, és úgy érzem, hogy ennek a tisztítónak a történetében egész Magyarország benne van, ezt tervezem megírni.” FEHÉR BÉLA, LITERA.HU, 2008. DECEMBER 19. Újra a Wikipedia Budapest-cikkeiről Simplicissimus több mint négy éve, két részben vetett egy alapos pillantást a gigantikus és ingyenes, bárki által szerkeszthető honlap Budapesttel kapcsolatos lapjaira. A legnagyobb óhaj néhány hónap alatt teljesült. Elindult az úgynevezett Budapest portál, amely egy nagy, strukturált lapbokor, ahol szervezett formában lehet ugrálni az információk között. A nyitólapon több komoly elágazás nyílik, mint egy újság címlapján. Először is maga a Budapest című összefoglaló cikk (mintegy 56 ezer leütés), sok ábrával, statisztikával, régi és új fényképpel, az egész igen közel van ahhoz, hogy nagyon jónak lehessen nevezni. Van kiemelt szócikk (Széchenyi fürdő) és kiemelt kép (2009-es Critical Mass gyülekezés), szócikk ajánlat (Földrajz, történelem, látnivalók, híres emberek alrovat), egy „Tudtad-e hogy” rovat (a Dohány utcai zsinagógáról), a kategóriák felsorolása. A kategóriák 2011 augusztusában: [+] Budapestiek [+] Budapest népessége [+] Budapest építményei [+] Budapest földrajza [+] Budapest kerületei [+] Budapest közlekedése [+] Budapest kulturális élete [+] Budapest oktatási intézményei [+] Budapest parkjai [+] Budapest történelme [+] Budapest utcái és terei [+] Budapest városrészei [+] Csonkok (Budapest) De már a főlapon belül más, kedvcsináló ajánlások is találhatók: milyen nevezetes személyek születtek, éltek, haltak meg itt. A kerületek mindegyike jó kiindulást jelent, adatokkal sematikus ábrákkal, de a városrészek nagy része is használható „csonk” állapotban van. Fél napi bóklászás után nem lehet mást mondani: ez a portál teljességgel alkalmas arra, hogy idővel betöltse hatalmas, ideális szerepét: a Budapestről szóló tudás korszerű, jól strukturált tárháza legyen. Ami kell: néhány tucat energikus, fiatal nyugdíjas lokálpatrióta, aki hétről hétre bővíti a tudást. Vannak nagyszerű szócikkek, például a Budapest római örökségével kapcsolatosak. Ezek kiemelkedően alaposak és fejlettek, minden kategóriában. Aztán vannak olyan cikkek, mint a Budapest építészete 1990 után, ahol nincs elég fénykép, viszont benne vannak a felújítások is, és a szerkesztő mókás módon készpénznek vesz minden újságcikket, így a Bolyai híd és városközpontot, Finta József boltokkal zsúfolt híd-álmát, amelyből nyilvánvalóan nem lesz semmi (legfeljebb szócikk.) Ugyanakkor a Sziklakórház gyönyörűen kidolgozott – hiába, egy intézmény áll mögötte. „Tennivalók” címen a szerkesztő megrendeléseket is felad a wikipédistáknak. Megírandó: Bárczy István , Borvendég Fe renc, Budapesti csata , Deák Ferenc híd , Európa híd, Fülepp Kálmán , Heltai Ferenc , Homonnay Tivadar, Hungexpo , Huszár Ala dár, Keledy Tibor , Márkus József , Milleniu mi híd, Mohay Gyula , Nagyszombat utcai amfiteátrum, Royal Orfeum , Terstyánszky Kálmán, Vigadó . Bővítendő: Belvárosi plébániatemplom , Buda, Corvin köz , Hősök tere , Oktogon , Pest, Budapest turisztikai látnivalóinak listája, Budapest 1990 utáni építészete . Tessék nekiesni! (Hogyan, hogy először Simplicissimus mutasson példát? Na jó, megfogadom, hogy december végéig megírok néhány cikket, a Nagy Budapest Törzsasztal tagjairól, a Simplicissimus hősei díj kitüntetettjeiről, a Spinoza Házról, a Gozsdu udvarról és hasonló dolgokról. Számon lehet kérni!) Vintage Galéria A befolyásos, bár pici galéria már mesz sziről felismerhető a homlokzaton húzódó feliratról: MOLNÁR ÉS MOSER LABORATÓRIUMA. 1931-ben, amikor ez a ház épült, már nem az 1889-ben a céget alapító, József , illetve József urak voltak a tulajdonosok, hanem Bartha István , aki a régi cégnév alatt igazi nagyvállalatot épített ki, mely abban az évben például havonta közel száz hektoliter kölnit gyártott. Az államosítás elől a család Kanadába menekült. Az üzlethelyiségben ma Pőcze Attila , egy szakmáját ugyancsak nagyon szerető üzletember dolgozik, neki azonban az a jelszava: „small is beautiful”. Műkereskedő, aki fotográfiával és az azzal határos kortárs művészettel foglalkozik. Szívós következetességgel építette fel üzletét, hagyatékok és fel nem ismert értékek felvásárlásával, katalógusok kiadásával. Nevet csinált jó néhány eddig nem vagy alig ismert klasz szikus magyar fotográfusnak az európai piacokon. A bolt nevét, vigyázat, franciásan, vintázsnak kell ejteni (bár angolul is így írják a szót). Van másik jelentése is, de itt egy fotós szakszó, jelentése: „műtárgy minőségű (fotográfia)”. Akkor vintázs egy kép (pontosabban kópia), ha a fotós aláírta, ha ő maga nagyította, vagy a saját felügyelete alatt készültek a nagyítások, és a kattintás és a nagyítás között nem telt el „túl hosszú idő” (általában maximum tíz év). Az ennél később készült nagyítást „modern printnek” nevezik, a kiállításokon az ilyent általában két évszámmal jelölik, az első a kattintás, a második a nagyítás éve. Simplicissimus szereti időről időre felkeresni a helyet, megnézni, ki a galéria új felfedezettje éppen. Egy üzletember barátja Moholy-Nagy képet vásárolt itt, nyilván drágán. De van itt Pécsi József, Escher Károly és sok más nagy név, akiket pillanatnyilag csak a fotós világ is-20 Simplicissimus Budapestje * *Mottó: „Nekem mondod, pestinek, hogy füle van a tepsinek?” – XX. század végi mondás BEVEZETÉS A KORSZERÛ SZNOB- ÉS HEDONIZMUSBA, VALAMINT AZ ALKALMAZOTT EMBERLESÉS TUDOMÁNYÁBA
