Budapest, 2011. (34. évfolyam)

8. szám augusztus - KISVÁROSBÓL NAGYVÁROSBA - Hidvégi Violetta: Egy fél szalmakalap

Fél, mert nem egész. Ez a szalmakalap-ké­szítés két embert kívánna. Véletlenül me­rült fel a közös munka lehetősége. Volt már benne részem, tudtam: rendkívüli ajándé­kot jelent. Idényjellegénél fogva könnyű volt elodázni. Ez egy nyári téma, szólt a verdikt. A többi évszakot lelkiismeret-fur­dalás nélkül fordíthattuk más feladatok­ra. A nyár pedig nagyon rövid, és a kalap hiába várt sorára. Majd jött a legfelsőbb, visszavonhatatlan ítélet: a barát hosszú harcot követően kilépett az életből. Fél ez a szalmakalap azért is, mert tart a másik fél szigorú ítéletétől. Három évtized alatt azonban elég sokszor megtapasztaltam elnéző és megbocsátó oldalát. Most is ér­zem a segítőkészséget, a figyelő tekintetet. A kirakatszekrény A szubjektív gondolatok után egy tárgyila­gos összefoglaló Ferkai András tól: „A mai értelemben vett portál egy hatósági rendelet nyomán született, amely megengedte, hogy a kirakatok homloksíkja harminc centimé­terrel az épület homlokzata elé léphessen. Így mód nyílott a korábban különálló nyí­lások és falpillérekre helyezett kirakatszek­rények összefogására egyetlen architektoni­kus kompozícióba. Ez a homlokzatra rátett faépítmény – a portál – egybefoglalta az üzlet bejáratát, a kirakatokat és az üzletet lezáró redőny vagy detektívrács szerkeze­tét. A cégtáblák anarchiájával szemben a portál magasabb fejlődési fokot jelentett: rendezte az egy üzlethez tartozó elemeket. Ezt az építményt a történeti építészetből vett formákkal öltöztették föl. Volt lába­zata és párkánya, melynek képszéke adott helyet a cégtáblának. Az alsó és felső sávot faragott falpillérekkel vagy féloszlopokkal kötötték össze, ezek keretezték a kirakatokat és a bejáratot. A faportál általában tisztes iparosmunka volt: asztalosmesterek tervez­ték és kivitelezték.” Mivel a portálok is engedélykötelesek voltak, az 1873 előtti pesti és budai építési bizottságok anyagában nyomon követhe­tő a megjelenésük, időszakonkénti sűrű­södésük vagy akár megformálási módjuk változása is. Az első darab jelentkezésétől, 1843-tól kezdve több mint ezer új boltajtó és kirakatszekrény építését, illetve réginek az átalakítását engedélyezte a mindenkori építési hatóság. Az egyre tekintélyesebb kirakatszekrények előállítását az 1840-es évek közepétől a nagyobb méretű henge­relt üvegek készítése tette lehetővé. Egy évtized múlva szinte végérvényesen le­zárult Pest városában a cégérek kora. A figyelemfelkeltés szerepét átvették az üzlet kínálatát bemutató, a vásárló válogatását elősegítő, ebben az időszakban fa és üveg kombinációjából előállított kisebb-nagyobb kirakatszekrények. Alkotóik a kor gyak­ran foglalkoztatott asztalosmesterei, bár időnként a terven egy-egy építész kézje­gye is melléjük kerül. Adott a tervlap, amelyről az esetek je­lentős részében kideríthető ki, kinek és hova tervezte. A megvalósult művekről és „tisztes” mestereikről azonban már sokkal nehezebb bővebb értesülést sze­rezni. Levéltári források hiányában ma­rad a korabeli újságok, folyóiratok szisz­tematikus átnézése, és a hordalékban a kincstalálás öröme. A pompás új portál A Fővárosi Lapok 1868. május 23-i számá­ban ajánlotta olvasóinak Micsei és Ráth frissen nyílt „pompás szalmakalap rak­tárának” megtekintését az újonnan épült, három és félemeletes Szentkirályi-házban (ma V. Aranykéz utca 1-3. – Régi posta utca 10. – Váci utca 11/a-b). A csarnok belseje sötétbarna tónusú arany díszítés­sel, harmonizáló függönyökkel, amelyeket stílszerűen szalma szalag fog össze. Az árusító térből csigalépcső vezet az eme­leti üzemi részlegbe, ahol 80–100 munkás készíti a kalapokat. A napilap beszámo­lója után a Magyar Bazár június 1-jei szá­mának részletes és érzékletes leírása az egész kirakatot elénk varázsolja. „A bolt, melyet Ráth és Micsei berendeztek, még nem volt kész, a részletek csak egyenkint tűntek elő, mint a szobor a szobrász keze Egy fél szalmakalap Hidvégi Violetta Különleges vonzódást érzek a tiszavirág életű építmények, mérnöki létesítmények iránt. Közülük a leginkább kedvemre valók a kirakatszekrények. Tükör és szem, megformálásában és tartalmában egyaránt. Mutat és elrejt. Csábít és hívogat. 24 BUDAPEST 2011 augusztus KISVÁROSBÓL NAGYVÁROSBA Hirdetés a Pesti Napló 1861. április 14-i számában Romotsa ruhásszekrénye az Iparosok Lapja 1860. június 6-i számában

Next

/
Thumbnails
Contents