Budapest, 2011. (34. évfolyam)
8. szám augusztus - Simplicissimus Budapestje
Mottó 2 A lipótvárosi templom tekintetes építési bizottsága! Mindazon cselekvényeimből, a melyeket évek hosszú során át 1867-től mostanáig mint a lipótvárosi templom épités vezetője végeztem, kitűnik, hogy a kuptető beomlásának szerencsétlensége és másnemű csapások daczára, minden erőmet és tevékenységemet az épület előmozditására fordítottam s örömmel és szeretettel nemcsak a szerkezeti de a művészet kiviteli részét oly módon vittem keresztül, hogy a mű a főváros diszére váljék és hogy minden művész és műértőnek ítéletét kiállja. Az 1868iki végzetes év a midőn a templom kuptetője január hó 22-én beomlott réám nézve egy szenvedésben dús volt és kevés építész birt volna azzal a bátorsággal, hogy az annyira elhírhedt épületet tovább vezesse. (...) Ha az építésnek e régi módszere tovább folytattatik, akkor lészen egy folytonos alkotás és lerontás az eredmény pedig végül egy nagyszerű rom. Hogy dicsekedne a főváros közönsége jóslási tehetségével, melynek minden rétege már most is folytonos gunnyal űzi az épületet már oly hosszú időn át folytatott építése daczára be nem fejezését emlegeti. Tehát kötelesség e viszonyok ellen harczolni és e műnek azt a faját a becslésnek a közönség ítéletében ismét megszerezni, a mely őt tulajdonkép illeti. YBL MIKLÓS LEVELE 1885. NOVEMBER 14-ÉN Közcélű sorsjáték? Manapság? Ismeretes, hogy Ybl fenti levele nem maradt visszhang nélkül – végül is került állami támogatás az építkezéshez, és egy külön sorsjátékot is szerveztek. Erről persze Simplicissimusnak egyből az jutott eszébe, hogy vajon manapság milyen célra lehetne sorsjátékot szervezni? Egy Duna alatti alagútra? Egy nagy parkoló építésére a Szent István park alatt? A ferihegyi gyorsvasútra? A Dráva utcai gyaloghídra? Egy új városháza építésére? A gellérthegyi Siklóra? De hát mindegyik olyan cél, hogy csak akkor szabad belefogni, ha a megtérülési mutatók elég jók. Azaz magánbefektetőknek is megtérülhet. Na jó, egy kis közsegítséggel. (Talán a PPP megint megszűnik majd szitokszó lenni egyszer.) A sorsjegy-kibocsátás régimódi eszköze egyféle közvélemény-kutatásra is jó lehetne. Ha egy teljes év alatt nem ér el egy összeget a sorsjegy forgalma, akkor a főváros (kerület) nem fog bele a dologba, a befolyt összeget valami más közcélra fordítja. Igaz, itt van még ellenségnek a rendkívül telített szerencsejáték-piac is. Ezerféle sorjegy és sorshúzás van már, és akkor még nem beszéltünk az illegális online piacról. Hát akkor nincs más út Budapestnek, mint a fontolva, kiérlelve haladás? Mint minden más rendes városnak? Akkor nem kellene megint visszavinni a tervezést Budapest kebelén belülre, ahogy valaha volt (a BUVÁTI nevű vállalattal?) Ahogy Amsterdamban most is van? Vagy ezzel máris a Közmunkatanács ezerszer emlegetett ügyénél járunk? Amsterdami kalandok Az Amsterdami Építészeti Központ idén 25 éves; ezt egy brosúrával, egy konferenciával és egy ingyenesen letölthető szoftverrel ünnepelte meg. Az épület 8 éve nyílt meg, 17 évig ezek szerint albérletben működtek, tervezgették az új épületet, helyet kerestek, pályázatot bonyolítottak le... A helyszín nagyszerű, ezt csak most érteni meg igazán, amikor vele szemben, a régebben lepukkant tengeröböl-parton egymás után készülnek el egy új negyed házai: az új közkönyvtár és társai. Maga az épület méretében nem hivalkodó, ám nagyon sokat tud. Legfőképpen sugározza a kortárs építészet szépségét. Mert minden irányból másképp mutat – hol nyílt, hol zárt – de sehol sem szögletes. Látogatása természetesen ingyenes. Kedveli a távlatos dolgokat, az aktuális kiállítás 2040-ről szól: New York-i és amsterdami építészek fogtak össze vízióalkotásra. Ennek summázata volt kiállítva szépen megrajzolt tablókon. Simplicissimus kifelé menet vette észre a letölthető program ismertetését az ajtó belsején. A programocska (app) neve UAR, ami az Urban Augmented Reality rövidítése: „városi kiegészített valóság”. Ez azt jelenti, hogy a mobiltelefon képernyőjét egy épületre vagy tárgyra irányítva, arról információt közöl. De „radarszolgáltatása” is van: megmutatja, mi van a közelben, milyen messze van, és kérésre el is vezet oda. Az UAR bejelentkező képernyője hat választást kínál: Kiegészített Valóság Nézet, Kalauz, Térkép, Adj hozzá, Az én épületeim, Túrák. A Kalauz tovább bomlik: Épületek, Építészek, Stílusok. A Térkép menüpont négy választást kínál: Régen (már nincs meg), Most, Majd (tervekben szerepel), Alternatíva (tervezett, de meg nem épített épületek). És mindez állandóan fejleszthető, külön lehet keresgélni a felhasználók által hozzáadott épületek, tervek között. (Az épületet tervezte René van Zuuk , www.arcam.nl) Az Artur program dicsérete Két éve fedeztem fel a KÉK (Kortárs Építészeti Központ) és a Kitchen Budapest fejlesztését, amelyet a Prezi magyar fejlesztésű programra írtak. Neve az Ar chitectural Tour s szavakból alkotott tréfás védjegy. A budapesti kortárs építészet nagyszerű, sétákba szervezett, angolmagyar összefoglalása. Amely küllemében, működésében is méltó a tárgyhoz. „Az Artur a KÉK – Kortárs Építészeti Központ túraoldala, amely kezdeti fázisában hét építészeti séta- és kerékpáros útvonalat tartalmaz összesen 64, az elmúlt húsz évben emelt budapesti épülettel. A projekt koncepciója szerint a kurátorok által kiválasztott és a működés első fázisában az oldalra felkerült épületek nem készülhettek 1989-nél régebben. (...) Az oldal célja, hogy sétaútvonalakat kínáljon a kortárs magyar építészettel megismerkedni kívánók számára. Az első lépésben az épületeket a fenti szempontok alapján és földrajzi helyzetüket is figyelembe véve válogattuk ki. További fontos szempont volt, hogy a válogatás leképezze a főváros kortárs építészetének stilisztikai és funkcionális sokféleségét, ügyelve az építészeti minőségre.” A fejlesztés minden ízében eredeti és jól használható. Ha egy sétára kattintunk, akkor egy mozgó grafika először végigvezet minket az útvonalon. Amikor egyenként kattintunk végig, akkor először egy általános leírás ugrik fel, de alóla kikandikál néhány fénykép és egy adatlap sarka. Mindegyik séta összefoglalója mellett jelzik, hogy ez gyalogos, esetleg autós vagy biciklis séta. Fel van tüntetve az is, hogy látogatható-e az épület vagy sem. A séták tematikája: 1. A Budai Vár és környéke 2. A két Belváros – Gyalogszerrel Budáról Pestre 3. Belváros – Palotanegyed körtúra 4. Ujjé a Ligetben 5. Rehabilitációs séta (Józsefváros) 20 Simplicissimus Budapestje * *Mottó: „Nekem mondod, pestinek, hogy füle van a tepsinek?” – XX. század végi mondás BEVEZETÉS A KORSZERÛ SZNOB- ÉS HEDONIZMUSBA, VALAMINT AZ ALKALMAZOTT EMBERLESÉS TUDOMÁNYÁBA
