Budapest, 2011. (34. évfolyam)
8. szám augusztus - Sipos András: Tömör vagy fellazított várost?
Az egyik legfőbb kihívást a budapesti városnövekedés jellegének az előző évtizedben tapasztalt megváltozása jelentette. Az első világháborúig a városbővítés jórészt az építő nagytőke vállalkozása volt, s elsősorban az ún. beltelkek (Pesten a Dózsa György út – Fiumei út – Orczy út vonalán belüli terület) mind magasabb, mind több lakást magukban foglaló bérházakkal való kitöltése révén ment végbe, anélkül, hogy a folyamat lezárult, kiteljesedett volna. A várospolitikában úgyszólván megkérdőjelezhetetlenül uralkodott a centrális fejlesztés, a koncentrikus városbővítés elve és a „külterjes fejlődés” elutasítása. A húszas években viszont úgy látszott, hogy a növekedés súlypontja spontán módon áthelyeződik a külterületekre, miközben a belső városrészek további kiépítése és az itteni, jelentős részben már ekkor elavultnak minősülő épületállomány megújítása elakad. A tömören beépült városközpontból a lakosság kifelé húzódott, a lakásigények kielégítése az olcsó külvárosi telken olcsón felépíthető családi házak és – kisebb mértékben – öröklakások felé terelődött, miközben a beltelkeken megindult a népesség csökkenése. Teljes bizonytalanság uralkodott abban a tekintetben, hogy a kiköltözés városrendezési és várospolitikai eszközökkel való serkentése vagy éppen annak visszaszorítása szolgálná a közérdeket. Nem volt egyszerű az új jelenségek Tömör vagy fellazított várost? Tervezői gondolkodás Budapestről 1930–1960 Sipos András 1930 körül Budapest városfejlődése új szakaszához érkezett. Feltorlódva, egyszerre kerültek napirendre a „régi Budapest” rendezésének évtizedek óta vitatott kritikus kérdései, miközben sürgetővé vált a kiépülés előtt álló új negyedek megtervezése is. A telítetté és túlzsúfolttá vált belső városrészek jövőjéről éppúgy állást kellett foglalni, mint a terjeszkedés kívánatos mértékéről és irányairól. 8 BUDAPEST 2011 augusztus A beépített terület tervezett övezeti beosztása az 1940-es városfejlesztési programban (fekete keretben a kiépített közműhálózattal rendelkező terület) forrás: Budapest Főváros Levéltára
