Budapest, 2011. (34. évfolyam)
7. szám július - Csontó Sándor: Élhető terek a városban
37 BUDAPEST 2011 július A Kígyó utca felől áthaladva a Piarista Központ boltívei alatt, új világ tárul a szemünk elé. A Golda János tervezői keze nyomán kívül és belül is megújult Piarista tömb térre nyíló üzlethelyiségében hamarosan vendéglátóhely nyílik, előtte a látványszökőkút már bontogatja vizes szirmait. A Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébániatemplom mellett kialakított kis kőkazettákban a kolostori füvészkertek hagyományait idéző gyógynövény-kertecske létesült. Az ihletett hangulatot erősíti a kétméteres korinthoszi oszlopokon álló Szent Kinga és Szent Hedvig szobor: szelíd mosollyal őrzik a különleges templomkertet. A térburkolatok anyaga túlnyomórészt mészkő és gránit, kivitelezésük és esztétikai kialakításuk szemet gyönyörködtető. Meglepőek és a tér hangulatát meghatározók a korábban még nem látott utcabútorok, a látványos design-elemek és a kissé kacska lámpatestek. Az éjfekete, tapicskolós, simára csiszolt városkutat egy tucat rozsdamentes acél forgószék veszi körbe. Itt található a város tudomásunk szerint leghosszabb padja, amely elválasztja a tér kövezett és parkosított részeit. A hullámzó pad mindegyik öble más és más panorámát nyújt a rajta pihenőknek. Ráadásul némelyik ülőhelynek még olvasnivalót is véstek a hátára. Örvendetes, hogy az eredeti zöldfelület nagysága 2000 négyzetméterrel növekedett, de a korábbi növényállomány néhány értékes példánya (ciprus, kőris, páfrányfenyő) áldozatul esett a zöldfelületi kialakításnak. A kivágott ötvenhárom fa helyett kilencvenkilenc darabot telepítettek, és sokat átültettek. A korábbi elhanyagolt romterület – a Contra-Aquincum –, kicsiny részét csúszásmentes és fűtött üveglapokkal fedték le, így az utókor számára már csak római kori konzerv, különös akvárium maradt. Ugyancsak üvegfalú kiemelés jelöli az egykori bástya helyét. Érdemes letekinteni a lábunk elé is, hiszen a tér burkolatába belevésték a Duna vonalán, a régi Limes mentén állt legnagyobb római erődök alaprajzait is. A tisztaságot szerető honpolgárt és turistát negyven darab hagyományos és három szelektív hulladékgyűjtő is szolgálja. Új helyre költöztették Tar István Barbárok harca a rómaiakkal című szobrát is. Erről jut eszünkbe, talán a nagy értékű belvárosi – közművelődési célokat is szolgáló – ingatlanok elherdálása közben az új értékek megóvására, gondozására is fordíthatna némi figyelmet az illetékes önkormányzat. Mert az eltelt röpke két hónap alatt a flóra kiszámíthatatlan növekedési potenciálja és a humán stressz fizikai megnyilvánulásai már otthagyták lenyomatukat a téren. Folyamatos járdán sétálhatunk át az Erzsébet-híd alatt – a projekt részeként itt kerékpárút is készült, s a téren összesen huszonnyolc kerékpártárolót is elhelyeztek. A korzó folytatásaként a Petőfi téren is kiszélesedett a gyalogosfelületet, valamint gyalogos átkelőhelyet alakítottak ki a Március 15. tér felé. Összességében elmondhatjuk, hogy a Város-Teampannon Kft. – vezető tervező: Koszorú Lajos – meglepetésekkel teli, pél daértékű fejlesztést végzett a Március 15. téren. (Vajon hol fognak ezután tüntetni az ellenzékiek?) S ha erre járnak, ne mulasszák el a fentiek mellett megtekinteni a templomban a szentély mögött nemrégiben feltárt gyönyörű freskót, a 14. század első harmadában készült Trónoló Madonnát. Maga a csoda! ● Élhető terek a városban szöveg: Csontó Sándor, fotó: Sebestyén László A Budapest Szíve Program „Hídfőterek és új pesti korzó kiépítése” projekt eredményeképpen idén tavasszal 2,2 milliárd forintból megújult a Március 15. tér.
