Budapest, 2011. (34. évfolyam)
7. szám július - Buza Péter: Május! Június? Netán szeptember?
tett ez az ország számára. Budapest, mint a világ egyik legszebb fővárosa, másrészt, minthogy kultúrája is az elsők között áll az összes fővárosok előtt, továbbá, minthogy még ismeretlen a világ turistái között, különlegesebb vonzerővel bír arra, hogy megismerjék.” Szó, ami szó, akad ebben a szövegben túlzó állítás, délibábos képzelgés, a következtetést illetően zavaros gondolatmenet, de az biztos, hogy a folytatás (nagyjából) ésszerű keretek között marad: „Budapest szépségét és hírét maguk az itt járt külföldiek kolportálják a legjobban. Mert költekezési és szórakozási viszonylatban a világ legolcsóbb városa (már megint túlzunk, Tarján úr?! – B. P.) és ezenfelül a politi kai konszolidáció teljes garanciát nyújt, hiszen az is köztudomású a világ minden nemzete előtt, hogy kevés országban van olyan tökéletes közbiztonság és nyugalom, mint nálunk.” Hát bizony Tarján Vilmos sokat tudna mesélni arról, hogyan szenvedte meg személyesen is ennek a konszolidációnak a startját (bíróság elé citálták „kommünpártolás” miatt, és lapja, Az Est is kiebrudalta, egyszer és mindenkorra kiszállni kényszerült hát az újságírásból a magyar oknyomozó riport atyamestere), de vitán felül áll: sokat segíthet egy ország külföldi propagandájában, ha egy külföldi „celeb” viszi hírét a világban (lásd Tony Curtis utolsó fellépését). „Vendéglátó iparunk nem olyan rideg természetű – ráadásul! tudjuk még meg az előadás interpretációjából –, mint a külföldiek. Ebben az iparban a külföldiek olyan előzékeny fogadtatásban részesülnek, még akkor is, ha megnézik a garast, mint sehol a világon. Az itt felsorolt adottságok olyanok, amelyek az állam szempontjából semmiféle rezsivel nem járnak. Az idegenforgalom fokozását és igazi lukrativitását csak oly módon lehetne elérni, ha nagyobb kontingenst kaphatnánk jobban szituált külföldiekből, akik nem dömpingáron élnének remekül itten.” És hogy ez így legyen, következik máris a nagy bumm, Tarján és szövetségesei egy grandiózus és vonzó rendezvényben gondolkoznak, mint a csábítás trükkjének kiváló eszközében: „Budapesti tavasz (ezt minden nyelvre lefordítva) cím alatt hatalmas programot kellene lebonyolítani március 15 és május 31-e között. Ebbe az időszakba esik bele amúgyis a tenyészállatvásár és a nemzetközi árumintavásár (a BNV elődjéről van szó – B. P.). Március 15-én a városligeti műjégpályán lampionos mulatság kíséretében búcsúzna el Budapest népe a téltől, ugyanezen a napon tartanók meg a Nemzeti Bált, amelyen részt kellene venni magyar viseletben a közélet minden funkcionáriusának, a polgárságnak és a parasztságnak.” Szép gondolat, igazán! „Ez a bál inkább lenne a magyar viseletek revüje, mint bál. 7 BUDAPEST 2011 július
