Budapest, 2011. (34. évfolyam)
6. szám június - Nagy Béla: A lépcső és háza
A kórusra vezető, harminchárom fokból álló csigavonulat központi alátámasztás – sőt a legenda szerint szegek, csavarok és enyv nélkül – épült, látványa évente háromszázezer látogatót vonz. A tervezők a barokk óta a másodlagos jelentéseket is tudatosan alkalmazták. A vatikáni Scala Regia tere felfelé szűkül. A Giovanni Lorenzo Bernini tervei alapján megvalósult lépcső az Apostoli palotában, a Vatikánban található. Az optikai csalódásra tervezett, a természetes perspektivikus torzulást egy további ál-perspektivikus geometriai torzítással fokozó építmény így érte el igazi célját. Ahogyan felfelé haladva a tér fokozatosan egyre szűkül, a benne mozgó alak a bejárt fokok összességének méretéhez viszonyítva egyre nagyobbnak látszik. Ezzel egyidejűleg annak tere megnyúlik: a néző szeme a látott arányokhoz, méretekhez tapasztalatai alapján távolságot rendel, de a szemünk által „kikövetkeztetett” távolság lényegesen nagyobb, mint a valóságos. A perspektív torzulás hatására az építmény tetején, a magasban megjelenő pápa a valóságosnál nagyobbnak és távolabbinak tűnik, a transzcendens üzenet így még hitelesebbé válik. De vannak különleges megoldású lépcsők Budapesten is. Az egyik legszebb a Váci utca déli szakaszán álló Újvárosháza háromemeletes eklektikus épületének része. Bár a Steindl Imre által 1870-1875 között emelt pazar ház dísztermét például Lotz Károly freskói díszítik, az igazi különle gességet lépcsőterének kialakítása adja. A mester a gyönyörű öntöttvas oszlopokkal kiképzett, könnyeden elegáns lépcsőházban felfelé haladva csökkentette a lépések és a lépcsőfokok magasságát. A rendszer így igazodik az ember „természetéhez”, nevezetesen ahhoz, hogy felfelé haladva egyre fárad és kevésbé képes élénken emelgetni a lábát. Jel is ez az épített tárgy, fontos – de napjainkban talán kissé háttérbe szorult – térszervezési, városépítészeti, építészeti, ugyanakkor filozófiai jelentést is hordozó elem a környezetalakítás eszköztárában. Ahogy láttuk, hajdan a felemelkedés egyértelmű szimbóluma volt. Jankovics Marcell Jelképtár című könyvében ilyen értelemben lehetett önálló címszó: „A ~ magasba emelő fokaival a tudás felé való haladást, így a ~ LÉLEK felemelkedésének lehetőségét szimbolizálja. A spirális ~k annak a forgó világegyetemnek (~ORSÓ) a szimbolikájához kötődnek, mely összeköti a három (~számok) világot. A kereszténység „Szent grádics”-a a passiókultusz ke-4 BUDAPEST 2011 június Az óbudai Selyemgombolyító ívelt feljáratai dinamikus hatásúak forrás: Józsefvárosi Önkormányzat, Főépítészi Iroda A József körút 19. (Somogyi Béla utca 18.) alatti épület visszafogott díszítésű főlépcsője
