Budapest, 2011. (34. évfolyam)
5. szám május - Csider István Zoltán: Tűz volt, Tűz van. Lesz Tűz?
Egy hazánkban élő francia építész, Étienne Samin gondolta, hogy talán kezdeni kéne valamit az üresen álldogáló, használaton kívüli budapesti épületekkel. Kezdetben a nyugaton elterjedt műfaj, a squat, vagyis a foglaltház sajátosságait felvonultató komplexumban gondolkodott, ki is nézte jól a Közraktárakat. Önszerveződő, öntevékeny underground kultúrházat szeretett volna oda, ahol remekül megfér egymással az összes művészeti ág. Hogy a fiataloknak (és persze az időseknek) ne kelljen beérniük a hagyományos művházakkal. Samin terve értő fülekre talált: Balla Zoltán, a Tűzraktér egyik főszervezője már akkor is azt mondta, a kultúracsináló fiatal művészekben erős vágy munkál a saját alkotóház létrehozására – épp csak pénzük és helyük nincs. A Közraktárakat hamar elfelejthették: a hatóságok életveszélyesnek mondták az épületet. Ezután találták meg Zuber Balázs segítségével az egykor orvosi mű szergyárként működő Tűzoltó utcai épületet, amelynek tulajdonosa, Rudas László átnézte a programot, és rábólintott. 2005 júniusában megnyílt a Tűzraktár. Az indulást két forrásból finanszírozták: Gyevi-Bíró Eszter Fun Go alapítvá nyának vagyonából és a fővárostól kapott 800 ezerből. Kezdetben a rezsit minden ott alkotó művész saját zsebből fizette. Az üzemeltetéssel járó feladatokat az Art Sector alapítvány látta el, ez különben ma, a Hegedű utcai bázis esetében is így van. Samin, Gyevi-Bíró Eszter és Zuber Balázs később kilépett, ezután lett a Tárból Tér. Pénzt célzott pályázatokon szereztek, fix költségvetésük nem volt. Már a kezdetekben is több száz kulturális rendezvényt (felolvasásokat, színházi előadásokat, koncerteket) hoztak tető alá – a nagyságrend egy hagyományos, állami-önkormányzati forrásokból működő kultúrháznak is dicsőségére vált volna. A Tűzraktér 2008-ban költözött a Hegedű utcába. Az Art Sector először csupán egy egyhónapos nemzetközi kulturális rendezvény céljára használta a házat, az önkormányzat engedélyével. Terézváros egyébként többször is próbálkozott a 2003-ban megüresedett ingatlan hasznosításával. (Az iskola a Hegedű utca 3. meglehetősen rossz állapota miatt költözött át a Pethő Sándor utca 4. alá.) Szó volt arról, hogy pályázat útján kísérlik meg az elidegenítést, a bérbeadás lehetősége is felvetődött – eredménnyel azonban nem jártak a kísérletek. Simor Ágnes , a Tűz raktér művészeti vezetője többször kért szerződés-hosszabítást, ezek nyomán az Art Sector 2009 májusáig ingyen, a rezsiköltségek megfizetése ellenében használhatta az épületet. Ez után is csak a 92 négyzetméteres udvari vendéglátó-részért kellett fizetni, 151.264 forintot havonta. Ezt a Tűzraktér Kft. állta. Bár a kerület korábbi, MSZP-SZDSZ-es vezetőségének fejében ugyancsak megfordult a pályázat útján való hasznosítás, tavaly júniusban Terézváros újra használatba adta a tűzraktereseknek az épületet, havi 150 ezerért – a vendéglátást azonban nem támogatta tovább. Ennek ellenére a Hegedű utcában továbbra is mértek sört, megvoltak a megfelelő jogi kiskapuk, olvassuk a kerület közleményében. Meg még azt is olvassuk, hogy: „Az évek során az ingatlan műszaki állapota oly mértékben romlott, hogy elkerülhetetlenné vált a részleges felújítása. Az önkormányzat által megbízott szakértő 2011 januárjában megállapította, hogy az ingatlan udvara, a közlekedők jelen állapotban rendezvény, nagy forgalom mellet rendeltetésszerűen nem használhatóak, a rendeltetésszerű használathoz a szakértői véleményben foglalt javítások elvégzése szükséges. Emiatt az önkormányzat indokoltnak és szükségesnek tartotta az épület további hasznosításának átgondolását. Ugyanakkor – megértve azt, hogy az alapítvány nem tud egyik napról a másikra elköltözni – a képviselő-testület a 2010. december 16-i ülésén úgy döntött, hogy három hónapot biztosít a használó részére a kiköltözésre, illetve a saját elhelyezése megoldására.” Vagyis: a Tűzraktérnek március 31-ével ki kell költöznie. 7 BUDAPEST 2011 május
