Budapest, 2011. (34. évfolyam)

5. szám május - ZÖLD? PARDON! - Bajor Zoltán: Polgári kertek a fővárosban

letek között. Ez a kertek könnyebb fenn­tarthatóságát biztosította. Az ilyen típusú részek a természetes erdővel közvetlenül határos szegélyekre voltak jellemzőek. Védett élet A szakemberek tervezte zöldfelületek fenntartását természetesen ehhez értő mes­teremberek végezték, ahogy a középkori polgári kertekét. Az alapvető különbség az, hogy a funkció már nem elsődlegesen a házban lakók eltartása, hanem a pihe­nés és a kikapcsolódás biztosítása volt. Néhány ehhez hasonlatos példát a pesti kerületekben is fellelhetünk, ám az itteni, teljesen másféle domborzati viszonyok és talajtípusok, valamint a sok helyütt ma­gas, máshol viszont igen alacsony talaj­vízszint, illetve a sokkal inkább vízjárta területek nagy aránya alapvetően más karakterű eredményre vezetett. A mai XVI. és XVII. kerületben még az 1800-as években és az 1900-as évek lege­lején is nagy kiterjedésű üdülőövezetek húzódtak, ám a város fejlődése, majd az 1950-es agglomerációs fejlesztés során ezek nagyrészt eltűntek. Helyüket sok esetben, mint például Rákoskeresztúr városközpontjának környezetében is, la­kótelepek foglalták el. A XVI. kerülethez tartozó Mátyásföld Veres Péter út men­ti részén azonban még megtalálhatjuk a Budához hasonlóan nagy méretű, szép villaépületekkel ékesített kerteket, me­lyekben igen jellemző volt a juharlevelű platán (Platanus × hybrida) telepítése. A fa a feltételezések szerint nem önálló faj, ha­nem a keleti- és nyugati platán (Platanus orientalis, P. occidentalis) hibridje. Ezen a területen nem volt annyira jellemző az őshonos növényzet megtartása, de a haj­dani természetes növényzetet néhány he­lyen még jelzik a meghagyott óriási fehér és fekete nyárak (Populus alba, P. nigra) . A város egyéb részein sajnálatos mó­don a klasszikus értelemben vett polgá­ri kertek képviselőit nem, vagy csak alig egy-egy helyen találhatjuk meg, ezért a fentebb jellemzett területek a budapesti kerttörténet fontos pillérei, melyek meg­tartása és fokozott védelme szavatolhatja ennek a kultúrának a hosszú távú fenn­maradását. Essék pár szó végül a főváros alig is­mert, jóval nagyobb megbecsülésre érde­mes védett kertjeiről is. Nincs belőlük sok, de ami még létezik, egytől-egyig jelentős zöldfelületi értéket jelent. Elsősorban a XII. kerületben találhatjuk meg ezeket, de a pesti oldalon is akad képviselőjük. Védelmüket jelentős faj- és fajtagyűj­teményüknek, valamint koros faállomá­nyuknak köszönhetik, de a XII. kerületben találhatók mindegyikére jellemző, hogy kisebb-nagyobb területen még megőriz­ték a hajdanvolt nagy kiterjedésű Buda­vidéki erdőségek természetes foltjait is. Sajnálatos módon akad közöttük olyan is, melynek védelmét a közelmúltban visszavonták, mivel leromlott állapotuk már nem tette lehetővé az oltalom fenn­tartását. ● 5 BUDAPEST 2011 május A kert neve Címe Védetté nyilvánító A kert Védetté intézmény nagysága nyilvánítás éve Jókai kert Budapest, Országos 3 hektár 1976 XII. kerület, Természetvédelmi Költő utca 21. Hivatal Mihályfi Ernő kertje Budapest, Fővárosi 0,4 hektár 1973 II. kerület, Tanács Bogár utca 25. Péceli úti kert Budapest, Fővárosi 0,35 hektár 1999 XVII. kerület, Önkormányzat Péceli út 206. Csermely úti kert Budapest, Hegyvidéki 0,88 hektár 1995 XII. kerület, Önkormányzat Csermely út 12. Csillagvölgyi úti kert Budapest, Hegyvidéki 1,68 hektár 1995 XII. kerület, Önkormányzat Csillagvölgyi út 4. Istenhegyi úti kert Budapest, Hegyvidéki 0,43 hektár 1995 XII. kerület, Önkormányzat Istenhegyi út 80. Széchenyi-emlékúti kert Budapest, Hegyvidéki 0,48 hektár 1995 XII. kerület, Önkormányzat Széchenyi-emlékút 12. Művész úti kert Budapest, Hegyvidéki 0,42 hektár 1995 XII. kerület, Önkormányzat Művész út 9-11. Rómer Flóris utcai kert Budapest, Fővárosi Tanács 2 hektár 1982 (Védettségét 2008-ban XII. kerület, visszavonták.) Rómer Flóris utca 52-54. (táblázatunk nem tartalmazza a gyűjteményes közkerteket és a Fővárosi Növény- és Állatkert védett kertrészeit)

Next

/
Thumbnails
Contents