Budapest, 2010. (33. évfolyam)

2. szám február - Rokob Tibor: Csak ha a toll megérdemli!

labbról keresik fel őket. Az átvételnél csak egy darab papírra írják föl a nevet, címet, telefonszámot. Minden a bizalomra épül, előleg soha nincs. Az első időben kizáró­lag ágytolltisztítással foglalkozó üzlet kí­nálatában ma már a ruha-, ágynemű- és függönytisztítás is szerepel. A boltba lépőt mindenütt a tisztaság kék színe fogadja. Mindez nemcsak a pult­ra vagy a hátsó mosógépeket leválasztó függönyre igaz, hanem a tulajdonos keze munkáját dicsérő, fogantyúkkal, kicsiny ablakkal, és mérőeszközökkel ellátott toll­tisztító gépre is. Annak idején ez a néhány hónap alatt elkészített jókora masina adott esélyt az induláshoz. A ma is használt esz­köz föllazítja, szétszedi, szétválogatja a belehelyezett tollat. Kiválasztja a benne lévő üledéket, törmeléket. A falon kézzel írt árjegyzék, a pult mö­gött, az ablaknál sorsukat váró libatollak­kal teli zsákok sora magasodik. A nagy kékségben egyedül a toll lemérésére hasz­nálatos mérleg kosara vörös. A másik ol­dalon láthatóan sokat használt, patinás varrógép pihen. Mellette pihékkel teli, jócskán megkopott seprűk sorakoznak. A nagynak semmiképp sem mondható üzlet jelentős részét a gazdájára váró, tisztított áru foglalja el. Kacsatollat a merevsége és hegyes vége miatt nem használnak a boltban. Ráadásul szaga is van. Egyedül a libáé kerülhet a párnákba, paplanokba. Ennek puha a vége, és mindegyik szálnak van egy apró kis íve is. Ötven kilogrammos bálákban szerzik be az Alföldről. Ám ezek között is van kü­lönbség. Beszélgetésünk közben három – a betérők meggyőzésére készített – tollal teli műanyag doboz kerül elő. Mindháromban más halmazállapotú, finomságú, s ennek megfelelően más árfekvésű áru található. Az első dobozban hosszabb szálú toll, a másodikban apróbb szálú tollból és finom pehelyből kevert anyag, az úgynevezett fél­pehely, míg a harmadikban már kizárólag pehely, vagyis apró pihe rejtőzik. Az állat szárnyáról és a melle alatti részről tépett tollkezdeményből, vagyis pösziből – ahogy azt a szakzsargon mondja – jószágonként csupán néhány gramm szedhető. Jelentős mennyiség összegyűjtéséhez sok-sok libá­ra és többszöri újratépésre van szükség. Érdekesség, hogy bár a pehely apróbb­nak tűnik a tollnál, mégis jóval kevesebb kell belőle egy-egy ágynemű kitöltéséhez. Mert nem a méret, hanem a minőség a dön­tő. Egy téli paplan töltéséhez például csak­nem három kilogramm tollra van szükség, ám pehelyből másfél kilogramm is elég. A tisztításra vagy cserére behozott ágy­neműk legfontosabb tényezői a tömöttség és a használtsági fok. Gyakran előfordul, hogy régi, rugalmatlan, csomókban össze­állt tollakkal teli párnákat hoznak. – Ezek a tollak már nem érdemlik meg a tisztítást. Jobban jár a kuncsaft, ha inkább egy vadonatújat vesz helyette. Fölösle­ges munkát nem szívesen csinálok, úgy se lesz jobb, értékesebb, ha áttisztítjuk. – mondja Ildikó. Mindezt néhányan nehezen fogadják el. Sok esetben látni az üzletfelek rémületét, amint az orruk előtt vágják fel a messziről hozott, számukra kedves ágyneműjüket. A szakember ilyenkor csak beletúr a tollba, és néhány pillanat múlva már dönt is a sorsáról. De végül többnyire meg lehet győzni a ve­vőket, hiszen a toll és toll közötti különbség számukra is kitapintható. Az olyan esetek is gyakoriak, amikor hatalmas dunyhával érkezik valaki, de még mielőtt elmondaná az abból készítendő pehelypaplan méreteit, hideg zuhanyként érik Ildikó szavai: a ho­zott holminak sosem volt köze a pehelyhez. Minden itt elkészült holmi – legyen az tisz­títás vagy új hozzávalóval történő feljavítás – új angint kap. Ez a sűrű pamutvászon a népnyelvben cihaként ismert, vászonból ké­szült alsó párnahaj mai megfelelője. 35 BUDAPEST 2010 február

Next

/
Thumbnails
Contents