Budapest, 2010. (33. évfolyam)
2. szám február - Buza Péter: Mindannyiunkért (3.)
lóan bőséges a munka szociális környezete. Amit megteremtett Budapest és nagyvállalata, azoknak, akik az utasokért fáradoznak. Némi nosztalgiával. Mert ha ma nézünk körül a munka körüli világban s a BKV háza táján, hiába keresnénk, hol van az Előre sportkör tizenhat szakosztálya... Hol a pályák, amelyeken testüket edzhették a kalauzok és villamosvezetők (meg a sportállásokban élversenyzők). Hol az üzemi üdülők, amelyekből csak a Balatonnál öt fogadta nyáron a pihenni vágyó dolgozókat. S hol a bölcsödék, óvodák legtöbbje, az akkor még – és már – tizenhat „saját” gyermekintézmény. A legutóbbi húsz esztendő történelmi változásai elsöpörték a javát annak a rendszernek is, amely valaha szinte pazarló gazdagsággal vette körül minden nagyvállalat munkáját s munkásait. Más pénzét: a hitelt pazarolva. A politikai közbéke érdekében, persze. Hogy a hatalmat ne billentse ki a maga megszokott s pazarló kényelméből semmiféle elégedetlenség, fölfordulás. Képek és szöveg. Filmkockák a múltból. És a narrátor mesél. Először a sportolási lehetőségekről, amelyeknek köre 1974 körül egy új, úgymond világszínvonalú létesítménnyel bővült. A Budapesti Közlekedési Vállalat sportköre a BKV Előre. Tizenhat aktívan működő szakosztálya van. Ezek létesítményei egyaránt alkalmasak a verseny- és a tömegsportra. Nemrég épült a tekepálya új berendezése. Ez ma egyike az ország legmodernebb ilyen sportlétesítményeinek. Még nagy nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas. 32 BUDAPEST 2010 február
