Budapest, 2010. (33. évfolyam)

12. szám december - Bajor Zoltán: Budapesti vadon

itt élők, jóval több, mint amennyi mindany­nyiunk számra ismerős. Másrészről viszont örvendetes, hogy bőven van mit felsorolni, mert azt bizonyítja, hogy a régmúltban so­kan és sokat tettek azért, hogy a városi ter­mészetközeli zöldterületek ne váljanak egy­től-egyig a sokszor gátlástalanul terjeszkedő ember áldozatává. Tovább árnyalja a képet, hogy budapesti terület több mint 12 éve ka­pott utoljára törvényes oltalmat természeti értékei miatt. Pedig – ahogy láttuk, szeren­csére – még igen sok a várományos. Ezeknek az élő értékeknek nem csak az az érdemük, hogy őrzik hajdani természeti kör­nyezetünk nyomait. Egy ilyen sűrűn lakott településen szolgálniuk kell, és szolgálják is a rekreációs tevékenységeket, a gyermekek és felnőttek környezeti nevelését, szervesen hozzá kell járulniuk egy élhetőbb, zöldebb Budapest megteremtéséhez. Akik a kikapcsolódás mellett behatóbban meg akarják ismerni ezeket a természeti kin­cseket, azok bizony igen nagy fába vágják a fejszéjüket, körüljárni minden lehetőséget, egy egész élet is kevésnek bizonyulhat. A fővá­rosban jelenleg ismert vadon élő növényfajok száma eléri, sőt meghaladja az 1400-at, közü­lük csaknem 160 törvényes oltalmat élvez. Ez utóbbiak közül hármat is találunk, melyek egész Magyarországon csak itt, Budapesten élnek! Hasonló csodálatos fajgazdagságot mutatnak a madarak: a jelenleg megfigyelt, kicsivel több, mint négyszáz hazai fajból ed­dig 256 került a lelkes hobbimadarászok és a szakemberek távcsövei elé. Természetesen a többi gerinces állatcsoport és a gerinctele­nek képviselői is igen nagy fajszámban élnek még a főváros közigazgatási határain belül. Magányos szigetek Az utóbbi évtizedekben egyre gyorsuló üte­mű építkezések miatt a még a közelmúltban is többé kevésbé összefüggő természetes és természetközeli zöldfelülethálózat felaprózó­dott. Az erdők, rétek, vizes élőhelyek egyre kisebbek lettek, s a rendszeresen előforduló vandalizmustól, illegális szemétlerakástól és egyéb károkozásoktól eltekintve éppen ez a szigethelyzet hat rájuk a legkedvezőt­lenebbül. Egy nagy, összefüggő, több száz vagy több ezer hektáros terület természetes élővilágát ugyanis sokkal hatásosabban meg lehet védeni a káros szegélyhatásoktól, za­varó tényezőktől, ami az érzékenyebb fajok fennmaradását is segíti. Egy néhány hektár­nyi kis folt jóval nagyobb veszélynek van kitéve, ugyanis egy apró változás is elég, hogy egy növény- vagy állatfaj örökre el­tűnjék onnan. Emiatt hatékony védelmük is sokkal több odafigyelést igényel. Az egyik legérdekesebb ilyen „gyöngy­szem” a XII. kerület déli határán, a Farkas­völgyben található: az Ördög-orom Termé­szetvédelmi Terület. Az alig tíz hektáros, zömmel fás társulásokat felvonultató élőhely minden bizonnyal magasra szökő gerincéről kapta a nevét: északi oldalának morzsalékos fala megmászhatatlanul meredek. Hajdan egy köszörűkő-bánya is működött itt, melynek falait már régen visszahódította a természet. 36 BUDAPEST 2010 december A főváros több védett növényfaj otthona. Az orchideákhoz tartozó szarvasbangó igazi ritkaság A Merzse-mocsár madárleséről kitűnően beláthatjuk a védett terület nagy részét

Next

/
Thumbnails
Contents