Budapest, 2010. (33. évfolyam)

12. szám december - Buzinkay Géza: Könyvet, Pesten, karácsonyra

Líraian fogalmazva az „áhítatos ízlésű ma­gyar könyvek” otthonainak is nevezhetnénk a pesti könyvesboltokat – ahogy Krúdy Gyu­la írta. Természetesen a régi magyar nyom­tatványokra gondolt, amelyekkel akkor, az első világháború közepén nem vehették fel a versenyt a „...szedett-vedett, takarékos, gondatlan nyomtatású könyvek, rossz papi­roson és hanyag kiállításban, drága pénzen kerülnek a vevő kezébe.” Csak két megbíz ­ható, hazafias lelkületű árust nevezett meg: Aigner Lajost és Ráth Mórt, akiktől az „iga­zi finom könyvek” kerültek ki. A nosztalgia írójához méltóan két olyan kiváló kereske­dőről van szó, akik még a századforduló előtt, akkoriban adták fel végleg, amikor Krúdy Budapestre érkezett, s nem sokára meg is haltak. Ám a budapesti könyvke­reskedelem a kettejükénél sokkal gazdagabb bokorrá terebélyesedett. „Mi magyarok vagyunk” A nyomtatás feltalálását nemhogy azonnal követte, de meg is előzte a könyvek – per­sze kódexek – adásvétele. Az antik Görögor­szág vagy Róma „könyvtárai” e nélkül nem is jöhettek volna létre. De a mai értelemben vett könyvkereskedő mégis csak Gutenberg találmányának eredményeit kezdte értéke­síteni. Sőt a nyomdász sokáig saját árujával házalt, mint azt az 1473-ban Budán műkö­dő Hess András is tette. Aztán amikor né ­hány évvel később Mátyás király elrendelte az egyházmegyék szertartási könyveinek kinyomtatását, ezzel megteremtette a ve­lük való kereskedés szükségletét is. Meg is kezdte működését az első, már név szerint ismert kiadó-kereskedő, Theobald Feger . A mohácsi csatát megelőző évtizedekből ösz ­szesen kilenc budai könyvkereskedő-kiadó­nyomdászt ismerünk – mondhatnánk: „ter­mészetesen” német nevükön. Könyvet, Pesten, karácsonyra Buzinkay Géza Megnevezzük szerzőjét, kiadóját – de nem szoktunk beszélni arról, hol jutottunk hozzá, hol vettük meg. Pedig áru (bármennyire csúnyán hangzik is), és kereskednek vele. Manapság éppen hogy rendkívül kiterjedt a ke­reskedelme. S ilyenkor, decemberben, az év (egyik) legerősebb szezonját reméli, aki elad. Sokan – akik még olvasnak – csodálkoznak is azon, hogy mennyi könyv, könyvesbolt, sőt könyváruház található Budapesten. Mi tagadás: csodálatra méltó, hogy mindenféle pesszimista jóslat ellenére is ennyien forgolódnak az üzletekben, s hogy ilyen sokan meg tudnak élni ennek a civilizációs terméknek a forgalmából. Holott a Gutenberg-galaxis­nak, mint tudjuk, már vége – és nem illene olvasnunk nyomtatott betűt. Mégis: az Alexandra, a Libri, a Lira és Lant hálózatok élő és működő cáfolatai annak, ami elméleti közelítésben már-már megdönthetetlen ténynek látszik. Hogy milyen alapokon működhetnek az élő cáfolat mai korszerű, áruháznyi, „nagyvállalati” intézményei, azt Pest könyvkereskedelme rég- és közelmúltjának vázlatos bemutatásával próbáljuk itt és most megmutatni. 2 BUDAPEST 2010 december Johann Müller könyvesboltja, 1820 forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény

Next

/
Thumbnails
Contents