Budapest, 2010. (33. évfolyam)
11. szám november - Haba Péter: Terek egysége: A MUOSZ új székháza
belső – átépítésben gondolkodtak. A valahai lakószárny és a műhelyek között eredetileg semmilyen belső téri-funkcionális kapcsolat nem volt – ezt a zártságot az építészek a határolófalak lehető legnagyobb mértékű áttörésével és a két épületrész csatlakozásánál emelt új bővítmény segítségével igyekeztek feloldani. A sarokban elhelyezkedő lépcsőház köré teljes magasságban üvegfalakat húztak, hogy a terek ezáltal is tágulhassanak. A lépcsőházhoz illeszkedve alakították ki a székház új bejárati fogadóterét, illetve az előcsarnokot, mely a régi lakóépületben és az oldalszárnyban lévő helyiségekhez vezető közlekedőterek, illetve a lépcsőház felé egyaránt nyitott. Így olyan tágas központi helyiség keletkezett, amely a lépcsőház magas terével való szoros kapcsolata révén az épület közösségi szíveként, illetve térrendszerének fókuszaként működhet. Üvegfal került az oldalszárny elé is – ennek kissé átlósan kimozduló síkja mögött a régi épületszerkezet tárul fel. Az új előcsarnokot, a lépcsőházat és az udvari épületet megnyitó üvegfalak nemcsak a ház belső tereit teszik világossá és levegőssé, de az egyébként igen szűk udvar keltette térérzetet is javítják. Az épület igen sokféle funkciót ellát: a lakóház szuterénjében kávéház, az oldalszárnyak alatt parkoló helyezkedik el, a földszinten az előcsarnok mellett irodákat, s a hátsó udvari tömbben rendezvénytermet találunk. Az utcai szárny emeletén további irodák sorakoznak, az udvari épületekben tárgyaló- és előadótermek létesültek, a tetőtérben még könyvtár és vendéglakás is van. A tervezőknek arra is volt gondja, hogy az egykor az udvari homlokzatot díszítő kovácsoltvas-elemeket beépítsék a lépcsőház korlátjaiba, így emlékeztetve arra, hogy a ház múltja az új funkcióban is jelen van. ● 7 BUDAPEST 2010 november
